Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1200 MARKÓ RICHÁRD faságok, károk, sött veszedelmek is valahára elmellőztethessenek, mellyek eddig is az Országot a Regale Beneficiumok Haszonbérének a’ Zsidók által a’ Nemzetet, a’ közönséget, jelessen pedig a’ szegény Népet marczangolták; azt tartja igen szükségesnek még hozzá tétetni, hogy a’ Zsidók áltálján fogna az elő számlábakon felül minden Királyi Javak /: vagyis úgy nevezett Beneficia Regalia Majora :/ haszonbérétől, sött az urbarialis Bormérés Haszonbérlésétől is eltiltassanak.” A 10. §-hoz nincs észrevétel, a 11. és 12. §-ok pedig a 2. §. alatt tett észrevételhez képest nyerjenek változtatást.261 Győr vármegye Győrben ülésező küldöttségei is megtették észrevételeiket a bizottságok munkálataira, mégpedig úgy, hogy minden egyes bizottmánynak más-más elnöke volt, mintegy biztosítva a szakmai elnöklést. 1831. február 24-én a tanügyi (nemzeti nevelési) munkálatok megvizsgálására kirendelt bizottság Dresmitzer József pápoci prépost, királyi tanácsos és iskolaigazgataó elnöklete alatt megtette észrevételeit. A nemzeti nevelés alapszabásairól értekezve a választmány — a zsidókat mintegy példaként felhozva — hasznosnak találná, hogy a köznevelés szabályozásával kapcsolatos általános alapelvek, vagyis a kisiskolások oktatásának sikere leginkább úgy lehetne eszközölhető „... hahogy az illető nép, az érintett intézetekbe való járásra, valamely moralis erőltetés által ingereltetnék;.. .a falusi nép közül pedig házasságra senki ne léphessen ha csak már annak üdéjében írni s olvasni legalábbis a falusi iskolákban meg nem tanult; annál is inkább, mivel ez már a zsidókra nézve felsőbb rendelések által megállapítva, s divatban vagyon.”262 A 27. §-sal kapcsolatban pedig a zsidó gyermekekre nézve annyit kíván módosítania választmány „...hogy azok ama helyekben, ahol rendes zsidó iskola, melyben a magyar nyelv mint egyik fő tanulmány taníttatik, nem volna; kötelesek legyenek a helybeli közös iskolákba járni.”263 1831. május 2-án a közpolitikái albizottság munkálataira „a zsidók rendbeszedése” tárgyában történtek észrevételek. Az 1. §-hoz csupán annyit kívánt tenni a választmány, hogy a 200 forint büntetés arra az esetre is meg legyen állapítva, ha az országból kiutasított zsidó visszajönne. A 2. §-ra nem volt észrevétel, a 3. §-hoz azt kívánják hozzáfűzni, „...hogy a zsidók szombatjok a keresztény vasárnapra tetessen által.” 264 A 4. §-ba azt kívánják beékelni az 261 Tekéntetes Nemes Csanád Vármegye részéröl... Az Országos Rendszeres Munkák meg tekintésére Kirendelt, és Különössen a „Köz Kormányzat” /: Publico Politicus :/ Tárgyakkal megbízott Küldöttség e’ tárgy eránti észrevételeit a’ következendőkben terjeszti alázatossan elő. Makó 1832. MNL OL, i. h. 10561-10562. 262 Az 1831-dik Esztendő Bőjt-elő hava 24-dik napján tartotta .. .Győr vármegye által az Országos Kiküldöttségek munkálatainak, Jelesen a Köz Nevelést és Tanítást érdeklő Tárgynak megvizsgálására rendelt Részes Választmány folytatott üléseit, mellyeknek alkalmaival következendő észrevételek jegyeztettek fel... [H. ny. n.j 1831. 2. 263 Győr vármegye által... a Köz Nevelést és Tanítást érdeklő...észrevételek jegyeztettek fel... 1831. 5. 264 Ezen kívánat későbbi országgyűléseken is előfordult, mint például Krassó vármegye részéről a kieszközlendő kívánatok egyikeként, vagyis hogy „...kötelességül tévén nékiek, hogy sábesz innepjeiket vasárnapon tartsák...” Acta Comitiorum 1834. II. 305. Vagy például Sőtér Ferenc mosoni követ mint mondja, a napokban az úrbéres cikkelyek tárgyalása kapcsán felmerült, hogy „... amennyiben a zsidóságnak ünnepnapjai a földmívelésben ezen népnek nagy akadályára lennének” utasításánál fogva kívánná, hogy „a zsidóság szombatja vasárnapra tétetne által. ” Diarium Comitiorum 1840. II. 291.
