Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1196 MARKÓ RICHÁRD felek számára olcsóbb lefolyása végett, lényegében a földesúri törvénykezés alá tartozzanak: „...mind a bérbeadó tulajdonosoknak bátorságára, mind a zsidók, korcsmárosok, mészárosok251 csalásainak úgy is annyira kitett nép könnyebbségére, mind pedig a haszonbérlőkön is könnyen történhető erőszakos károsítások eltávoztatására; szükséges leend...azon nemtelen haszonbérlőknek, kik egész rész jószágokat bírnak árendában, minthogy ezek a bérben bírt javakon a tulajdonosnak képviselői lévén magok is gyakorolják az uradalmi törvényhatóságot; szinte nemesi, vagy illetőleg királyi városi bíróságok ítéljék meg pörös ügyeiket, — azon nemtelen haszonbérlők pedig, kik malmokat, korcsmákat, mészárszékeket, réveket, egyes házakat, általában valamely kisebb királyi haszonvételt bírnak árendában, s bérben bírt házban vagy javakon laknak, habár ezekhez földek és rétek volnának is tartozandók, mihelyest a bérbevett értékre terjedő törvényhatóság nékiek különösen általadva nincs, minden a haszonbérlői szerződésből eredett, vagy akármi más világos adósságbéli keresetekre, úgy szinte a kereskedési vételek, eladások, cserék, és egyéb ezekkel összvekötött kérdésekre, de csak ezekre nézve, azon földesúrnak tartoznak ítélő hatalma alá, kinek fundusán vagyon lakások vagy tartózkodások helye, ha bár egyébként jobbágyok, zsellérek vagy cselédek nem lévén az uradalmi törvényhatóság alá szorosan nem tartoznának is.”252 Határozott felfogásról tanúskodik a megyének a büntető törvénykönyv első részének X. cikkelyével kapcsolatos megjegyzése is, tudniillik a testi fenyítésnek mivoltáról {De poenis deliquentium); itt arról esik szó, hogy kik lennének azok, akiket a törvény a testi fenyíték terhe alól kivenne. Eszerint védelem állna a kereskedőkre, céhbeli mesteremberekre, szorgalmas parasztokra, a helységek elöljáróira és a haszonbérlőkre. A megye természetesen mindegyik csoportra tesz észrevételt, többek között megjegyezve azt is, hogy nem tartja feltétlen rossz dolognak a fenyítést, pláne ha azt valaki erkölcsi jelleme miatt megérdemli; így megteszi észrevételeit a haszonbérlőkre is, akiket részben a zsidókkal is azonosít: „...a haszonbérlők közül sokan durvábbak és erkölcstelenebbek akármely parasztnál, sok csárdás, korcsmáros zsidó és árendás birkás a tömlöcöt alig tartaná büntetésnek testi fenyíték nélkül, mert élelme pontosan megjárna, melynél jobbhoz és többhöz talán tulajdon házánál sem szokott, a közmunkától pedig nem félne, mert dolog között nevelkedett, nem volna tehát a kiszabott büntetésben semmi rettentő, mely őtet a vétektől tartóztassa, - sőt, ha egyszer törvénnyé válnék, hogy a haszonbérlők testi büntetést nem szenvednek, sok gonosztévő félbehagyná szolgálatját, és bérbevenne valamit, mert a bért vétkeinek jövedelméből megfizetné, és ha gonoszságai felfedeztetnének is, testi büntetést mint haszonbérlő nem kapván, a 251 Kölcsey Ferenc későbbi Szatmár vármegyei követ 1830-ban A szatmári adózó nép állapotáról címmel Nagykárolyban, a megyei nemesi közgyűlésen elmondott beszédében a következőket mondotta: „A marhával kereskedés tulajdonképpen (ha az egy-két kupecet, kik időről időre néhány kevés számú marhát ez vagy amaz kis vásárra hajtogatnak, kivesszük) a mészárszékeket árendáló zsidók kezében van: s ezeknek kezén forognak a mi többnyire igen nyomorult korcsmáink is, melyeknek körében határoztatik egész borral és pálinkával való belső kereskedésünk.” Kölcsey Ferenc Válogatott Művei. S. a. r. Fenyő István, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1975. 584. 252 Zala Vármegyének...Észrevételei... 1832. 64.
