Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1192 MARKÓ RICHÁRD Pozsony vármegye részéről az úrbéres munkálattal kapcsolatosan, a jobbágyok tartozásairól és költségeiről rendelkező IV törvénycikk 6. szakasz 3. pontjára vonatkozóan a következő kitétel szerepelt: „...az urbarialis szolgálatok és munkáknak kiadatása, tsak aképp engedtetik meg, hogy ha ezen szolgálatok kiadatnak nem másra, mint a’ Főid mivelésére ’s Külső Gazdaságra fordittathassanak, és a’ Zsidóknak ki ne adattathassanak.”239 Az 1831. január 12-én kelt Nyitra vármegyei közgyűlési végzés értelmében a közpolitikái országos albizottság munkálataival foglalatoskodó küldöttség még ugyanezen év május és december hónapokban ülésezve Pethőfalvi Uzovics János első alispán elnöklete alatt meg is tette észrevételeit. A küldöttség négy paragrafussal kapcsolatosan tett említést. Az 1. §-sal kapcsolatban említtetett, hogy „...hol a zsidóknak a külbeliek által való szaporítása hátráltatik, a köztök kötendő házasságok eránt is rendelés tétessék. Tapasztalni tudniillik, hogy igen koránti egybekelések által nem csak számok szerfölött szaporíttatik, hanem azok éghajlatunk mivoltával, mely a napkeleténél, melyhez Moyses törvénye alkalmaztatott, sokkal durvább, egybe nem férvén a zsidó nemzet lelkületére nézve káros következésűek. A küldöttség e részben a férfiakra nézve az emberkor huszadik évét véli megállapítandónak.”240 Vagyis a házasságokat a férfiak csak 20 éves korban köthetnének. Mint láttuk, néhány évvel korábban, még a napóleoni háborúk idején némelyek éppen azt szorgalmazták, hogy a zsidók minél korábban házasodhassanak, hiszen annál gyorsabb a népszaporulatuk, következésképpen így majd több katonát lehet közülük kiállítani. A házasságra vonatkozó passzus egyébként szintén nem szerepel az eredeti tervezetben, itt is csak nyilván a népszaporulat leendő korlátozásával összefüggésben merül fel. A 3. §-ra nézve történt észrevétel értelmében: „Megadodván a zsidó vallás gyakorlásának az országban a tökéletes szabadság, az eddig divatban volt türedelmi pénzek fizetése önként szüntessék meg. Hanem a zsidóság a kereskedéstől, kálmárságtól s mesterségtől a közadó terhe alá tartozzon, és a többi adózó fölsegéllésével mind a házi, mind a hadi pénztárokba egyiránt fizessen.”241 Vagyis e tekintetben hasonló a vélekedése a Nógrád vármegye által is eszközlendőnek tartott módosításokról. A 4. §-sal kapcsolatosan úgy tartja, hogy a paság zsidókról alkotott regulációjára pedig a következő volt: „Ad art. §. 2. voces »atque unice montanis civitatibus aliisque montanorum manipulationem locis exceptis« emaneat. Sed novus §. condendus censetur super eo, ne Judaei gentis suae superiores habeant, verum locorum, in quibus incolae sunt, locali superioritati subsint, neque proinde distinctam communitatem efficiant. Ad ejusdem art. §. 9. cum projectum isthoc legis praerogativae nobilitari, vi cujus nobilis quisque de re sua libere disponit et pro suo commodo cuicunque hominum exincedit, et tradit, repugneret, hoc ipsum exmittendum esset; quin imo, ut ornis cujuscunque speciei liquorum minutis etiam mensuris epocillatio Judaeis porro quoque admittatur, omni ex respectu necessarium evadit.” MNL OL, N 119, 4. fasc. 335. sz. 342. (Az 1832. március 12-én tartott közgyűlésből). 239 Az Országos Kiküldöttségnek Az Urbárium Tárgyában tett Javallatja iránt előforduló Észrevételeknek elől adása végett meg bízott Megyebéli Kiküldőttség Véleményes Észrevételeit, a’ javallt Tőrvény Czikkelyekre nézve sor szerént kővetkezendőleg terjesztetteelől. Pozsony, 1832. MNL OL, A 96, 10. dob. I./5 N-Z 11160. 240 Véleménye Tekintetes Nemes Nyitra Vármegye Küldöcségének Az Országos Rendszeres Munka Köz Igazgatásbéli (Publico-Politica) Tárgyai Iránt. Jelinek Kér. János Cs. Kir. privil. Könyvnyomt. betűivel, Nagy-Szombathban 1832. 36. 241 Uo. 36-37.
