Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1189 annyi észrevétel volt, hogy „...ennek applicatiójában is az első §-phust abba az értelembe kivánnya vétetni a’ küldöttség, - a’ mint azt módosítandónak projectálta.” A 6. §-ra semmi észrevétel, a 7. §-hoz annyit, „...hogy az abban érdeklett kötelező vagy szerződésbéli írásaiknak szerkesztésében is a’ Magyar nyelv használtasson, - és azon kifejezet »idiomate et charactere in regno usitato« más nyelvet érteni se lehessen.” A 8. §-hoz kívánták, „...hogy a’ földmíveléssel foglaltoskodó Zsidó azon terheken kívül, mellyeket a’ többi adófizetők is viselnek, egyébbnek alája vetetni úgy sem tzéloztatik, nagyobb világoság okáért nyílván ki fejezve kívánná látni a’ küldöttség, - hogy az illyetén Zsidó különössen a’ türedelmi Váltság fizetése alól is fel lészen oldozva.” A bizottság a 9. §. némely részeit elfogadja, „Ellenben azt vélekedése szerént jónak, sőt igazságosnak sem tartja, hogy a’ jószágok ideigleni haszonbérléseitől úgy szintén az italoknak kisebb mértékbeni korcsmáltatásátúl törvényessen el legyenek tiltva: mert ha jó a’ köz dolgok administratiója akkor valóban illyen természet ellen való egyes nép osztályi meg szorításokra a’ társasági életben szükség nints!” A 10. §-ra nem volt észrevétel, all. §-hoz azt kívánta tenni a bizottság, hogy a paragrafusnak „...provisióját a’ javaslott mivoltban óhajtaná a’ jobbágy telkekre s’ földekre is kiterjeszteni, a’ küldöttség, - melly szerént... szabad légyen a Zsidóknak, a’ szabad adás vevés törvényén -, de tsak úgy ha magok mívelendik azokat, - Urbarialis Földeket is venni, - hogy illyetén kép ne tsupán consumensek maradjanak, hanem lassanként producensek is váljanak belöllök. ”230 Nógrád vármegye is megtette észrevételeit a zsidók szabályozására vonatkozóan. Moysfalvi Gyurcsány Gábor első alispán elnöklete alatt ülésező közgyűlésnek a közpolitikái albizottság munkálataira kirendelt választmánya mindjárt a törvénytervezet 1. §-ában történt azon szabásra, mely a külföldi izraelitáknak az országba és a hozzá tartozó tartományokba történő bevándorlását tilalmazza, úgy kívánja módosítani, hogy ez alá a rendelkezés alá csak a teljesen vagyontalan és kóborló zsidók essenek, koránt sem pedig azok, akik a nagyobb kereskedők soraiba tartoznak, melyet természetesen hitelesen bizonyítani is tudnak, s akiket a nemzeti kereskedelem hasznos eszközeinek lehet tekinteni. A 2. §-ra nem volt észrevétel. A 3. §-ra nézve azt a módosítást kívánják eszközölni, hogy ne csak a katolikus, hanem minden más bevett vallás ünnepeit maguk az izraeliták hasonlóképpen, keresztény szolgáikra nézve pedig általában megtartani tartozzanak. így a szövegben azon kifejezést: „Festivitates tamen Catholicorum” a „Festivitates Christianorum” módosítással kívánják jóváhagyni. A 4. §-ra nem volt észrevétel. Az 5. §-ra nézve azt kívánják, hogy a zsidók nyilvántartását és az adminisztrációt a törvényhatóságok különösen komolyan vegyék. Javasolja a türelmi adó megszüntetését, ugyanakkor azt is, hogy a törvényhatóságok által kivetett adó és egyéb terhek a zsidókra is vonatkozzon. A megye tehát kívánja „... az izraelitáknak az úgynevezett türedelembeli taksáktól leendő felmentéseket, és az illető törvényhatóságok által beszedni 230 Vélekedése Tekéntetes Nemes Békés Vármegye Választottságának - és az arra hozatott köz-Végzés - az országos kiküldöttségnek a köz polgári rendtartást /: publico-politicum :/ illető tárgyban készített rendszeres munkája felett. [1832] MNL OL, A 96, 9. dob. I./4-5. A-Cs 10215- 10217.