Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1190 MARKÓ RICHÁRD szokott adózásra, és egyéb avval járó terhekre való köteleztetéseket.”231 Mindezekre azért van szükség mert e taksa egyrészt önkényes, törvénytelen, hiszen nem is az országgyűlés vezette be - nem beszélve arról, hogy ez a kamara bevételeit gyarapítja; másrészt ennek megszüntetése és a zsidóknak a közadózásra történő szorítása az adminisztrációt is egyszerűsítené és egységesítené: „Mert bizonyos az, hogy az országba már béfogadott izraeliták, ha nem is az ország polgárjai, de tagadhatatlan, hogy annak lakosai lévén, és az általok fizetendő summa is a nemzeti vagyonból szivárogván, valamint erántok, úgy adózásokra nézve is bizonyára nem az önkény és kegyelem, hanem egyedül a törvény rendelkezhet; - melynek pártfogásától azonban eddig az adózás kivetésében reájok nézve gyakorlott mód szerint egészen megfosztatnak. De átaljában törvénytelen is ezen türedelembeli taksa neve alatt reájok nézve történni szokott adóbéli kivetés, mert öszveütközik azon semmi kivételt nem szenvedő törvényekkel, melyek akármely néven nevezendő adónak nem másképp, hanem egyedül országos gyűléseken lehető meghatározását tárgyazzák.”232 A 6. és 7. §-ra nézve nem volt észrevétel, a 8. §-ra hogy „A földmívelést gyakorló izraeliták eránt való ójomány szüksége az előbb kívántakhoz képest megszüntetvén.”233 A 9. §-t úgy kívánná a küldöttség módosítani, hogy „...ha egyéberánt a moralis characterek és ügyességek egynémely izraelitákat a hivatalok viselésére alkalmatosabbá tenné, nemzeti tekintetek őket egyedül a nemesek által kirekesztőleg viselő hivataloktól gátolja.”234 A továbbiakban ne mástól, hanem egyedül azon haszonbérietektől tiltsák el őket, melyekkel jobbágyi illetőségek használata van egybekötve, vagyis minden egyéb haszonbérlések gyakorlásában az izraelitákat a megye továbbra is meghagyni kívánja. Nógrád vármegye által kiküldött azon bizottság, mely az országgyűlés közpolitikái bizottsága által készített munkála-231 Az 1827. Esztendei 8-dik Törvény-Czikkely Következésében Készült Országos Rendszeres Munkák Megvisgálására Tekintetes Nemes Nógrád Vármegye Által A Publico Politicumot tárgyzó Szakaszban Rendelt Biztosságnak Észrevételei S Ezek Folytában Költt Végzések. Esztergomi K. Beimel Jósef betűivel, Pesten 1832. 19. 232 Uo. 233 Nógrád Vármegye... Publico Politicumot tárgyzó... Észrevételei... 1832. 20. A következő országgyűléseken a zsidókkal kapcsolatosan felhozott panaszok egyik leggyakrabban idézett eleme az volt, hogy a zsidók nem akarják a földet művelni. Ezt az általános igazságot hallgatólagosan a kortárs Rosenthal is elismerte, ugyanakkor igykezett bizonygatni a rendeknek, hogy azért e népcsoporton belül vannak jó példák is. „Magyarország sok tájain, kivált felső részén, földművelésbűi élnek a zsidók. A gazdag haszonbérlők ugyan nem fogják az eke szarvát, s a szénahányó vasvillát, mivel nincs reá szükségük, de az ő zsidó cselédeik, s alsóbbrendű zsidó haszonbérlők szorgalmasan űzik a földművelést. így láttam 1832. évi július hónapban, midőn Zemplén vármegyében Tálya és Mád között egy katolikus lelkésszel utaztam, egy 70 éves zsidót déli órákban, midőn a nap legrekkenőbben lövelte szét sugárait, a mezőn kévéket kötni, s csodálkozva néztük, minő készséggel s illőséggel tette ezt; s annyi időt sem engedett magának, hogy nyájas köszöntésünkre figyeljen.” Rosenthal M.: A zsidó és a korszellem... i. m. 76-77. Ami a zsidóknak a földhöz való viszonyát, vagyis az urbarialis sessio kérdését illeti, először az 1832-36. évi országgyűlésen eredményezett érdemi vitákat az úrbéres cikkelyek tárgyalása során. Akármely kérdések vetődtek fel azonban, a zsidókkal szembeni bizalmatlanságuknak majd mindig hangot adtak a rendek, vö. Országgyűlési Tudósítások I. 571., Országgyűlési Tudósítások II. 21., 135., 144., 187., 236., 292., Diarium Comitiorum 1833. V 127-128., 134., Országgyűlési Tudósítások II. 355., 364., Országgyűlési Tudósítások IV 109., Diarium Comitiorum 1835. X. 97-98., 101-102., Országgyűlési Tudósítások IV 472. 234 Nógrád Vármegye...Publico Politicumot tárgyzó...Észrevételei... 1832. 20.
