Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE . . .1790-1830 1185 A vármegyék észrevételei A vármegyék által tett észrevételek tulajdonképpen a bizottsági munkálatok utóéletének is tekinthetőek, melyek a rendszeres bizottsági munkálatok kinyomtatásai után kezdődtek meg. E küldöttségek tevékenysége lényegében 1831-1832-ben ment végbe, mely a bizottságok által készített munkálatok megvizsgálására, véleményezésére fordította figyelmét, s melyeket végül a vármegyék közgyűlései — némely esetekben a kiküldöttségek észrevételeinek az utolsó pillanatban történt változtatásaival - hagytak jóvá. Tanulságos ez az irategyüttes abból a szempontból is, mert megmutatja, hogy az egyes vármegyék a bizottsági munkálatok elvileg közérdeket képviselő helyzetértékelésével és terveivel szemben esetleg milyen helyi, vagy adott esetben csakis a megyére jellemző érdekekkel ütközik, vagy privilégiumokon nyugvó érdekeket sért. Számos olyan rendelkezésről — esetünkben akár a zsidókkal kapcsolatosan — nem történtek észrevételek, melyek eredetileg benne voltak a bizottságok egyes munkálataiban, még a törvénycikkekkel kapcsolatosan sem; másutt pedig nem egy esetben olyan tárgyak, és változtatni kívánt dolgok soroltattak az egyes tervezetekhez, melyek eredetileg nem is szerepeltek a munkálatokban. A megyei vitatások ugyanakkor egy másik burkoltan megfogalmazott célt is szolgáltak: „A haladó szellemű megyék követei...titkos tanácskozásaikon...elhatározták, hogy szabad sajtó és egyéb fórumok híján az alapjában konzervatív szellemű operátumok megyei vitatását fogják arra felhasználni, hogy önmagukat párttá szervezzék, liberális reformjavaslataikat érvényre juttassák.”220 Bihar vármegyének Váradolasziban 1832. január 26-án Sombory Imre első alispánnak elnöklete alatt megtartott megyei közgyűlés 52. ülésén az Azon különös tárgyakról, melyek az országos sérelmek és kívánságok közül egybevetés végett a közönséges politziai tárgyakban munkálkodó küldöttségnek kiadattak cím alatt tárgyalt fejezeténél még „A zsidók rendbeszedéséről semmi észrevétel” nem történt, azonban április 7-én a tervezet 8. §-ával kapcsolatosan megjegyezték: „...hogy a zsidók a jobbágyi telkek megvételére félszabadíttatván, ennekutánna türedelmi pénzt ne fizessenek, hanem minden előforduló munkákat és közterheket az adófizető néppel külömböztetés nélkül tellyesítsenek és hordozzanak. Minthogy pedig a zsidóságnak az ország több lakosai között illy móddal leendő elszerkeztetése nem kevés idő alatt történhetik meg: O császári királyi Felségét - hogy a zsidóságra nézve addig is, egy a fentebbi czélzásokkal eggyező, és reájok nézve sinórmértékül szolgáló rendszabást kegyelmesen kiadni méltóztasson - megkérni szükséges lészen. A 9-dik §-ra. Minthogy a zsidóságtól a bor-, pálinka- és húsmérést, mint élelme keresése módjait,221 főképpen 220 Gergely András-. A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj 28. (1974) 6. sz. 38. 221 Az italmérésekkel, illetve a zsidók által üzemeltetett vendéglátó kocsmákkal kapcsolatban gyakoriak a zsidókat elmarasztaló feljegyzések. „In die Kategorie des inneren Handels gehört auch der Getränke-Ausschank. Wirthäuser gibt es überall im Lande, aber sie lassen vieles zu wünschen übrig...Bei Juden und Magyaren findet er kaum etwas, als ein schlechtes Getränke, bei jenem Branntwein, bei diesem Wein.. .Am trübseligsten geht es dem Reisenden in Judenkneipen, den da bekommt er zum Essen beinahe nichts, und was er auch bekommt, das ekelt ihn an.” Csaplovics, J.\ Gemälde... i. m. II. 103. „In den Wirthshäusern an den Nebenstraßen, in welchen der Hebräer
