Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1184 MARKÓ RICHÁRD A sérelmi albizottság munkái között összegyűjtve ismételten megtaláljuk ugyanazokat a sérelmeket, melyeket már több mint negyed százada kinyomtattak, sőt egyesek már a 18. század kilencvenes éveinek bizottsági munkálataiban is felhozattak.216 Szintén több említés tétetik az V osztály sérelmei között a vármegyék részéről a zsidókkal kapcsolatosan, melyek többsége, mint már láttuk, az 1830. évi országgyűlés irományiba is belefoglaltattak.217 Először Veszprém majd Pest vármegye, Szepes, Torna és Zemplén vármegye, majd Újvidék és Késmárk városa, majd ismételten Késmárk városa sérelmeit és kívánalmait olvashatjuk. Az ötödik osztály sérelmei között olvashatjuk, hogy például Pozsony vármegye javaslatot tett arra, hogy a Pozsony szabad királyi városban lakó zsidók számára engedélyezzék a nagykereskedelmet a raktárakból, ezzel szemben a város még vásárnapokon is megakadályozza ezt, és lefoglalja az árut. Ebben az esetben valójában egy gyakori jogi természetű ügyről van szó. A kérdés ugyanis az, hogy a vármegye fennhatósága ebben az esetben kiterjed-e a városra, amely önálló joghatóság. A város ugyanis nem csak a piaci, hanem minden másféle kereskedelmet megakadályoz arra hivatkozva, hogy erre privilégiuma van. Ezért a vármegye pert (fiscalis actio) kezdeményezett. Az ilyen jogvitákra nézve királyi dekrétum van hatályban, amely a magasabb szintű joghatóság előnyét írja elő. Ennek ellenére a pozsonyi elöljárók nem szüntetik be a jogsértő gyakorlatot. A javaslatok: 1.) a kereskedelmi ügyek nem a szabad királyi városok privilégiumainak körébe tartoznak, mert nem joghatósági ügyről van szó, hanem olyanról, amelyet törvénycikk is szabályoz (Zsigmond VI. dekrétuma 22. és 23. cikkely, és az 1715. évi 63. te.), így ez kell, hogy vonatkozzon a zsidók kereskedelmi tevékenységére is; 2.) amíg a per le nem zárul, a vármegye ne függessze fel a döntését, 3.) függesszék fel az eljárást addig, amíg a város meg nem indokolja, miért folytatja a javak jogtalan elkobzását. Az írás végén arról áll egy javaslat, mely szerint a városnak a törvényekkel összhangba kell hozni a privilégiumai gyakorlását.218 A sérelmi bizottság sérelmeivel és kívánataival kapcsolatosan megemlítendő, hogy gyakran előfordul az is, hogy valamely ügyből kifolyólag éppenséggel egy másik bizottság munkálatai, írásai között találhatjuk őket, mint például az adóügyi vagy hadügyi jellegűeket.219 216 Cospectus Gravaminum et Postulatorum... 1828. 7. 217 Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum...quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. vő. az 1830. évi országgyűlésnél tárgyalt pontokkal. 218 Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum...quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. 34-36. A sérelmi bizottság ezen irományai tulajdonképpen a korábbi, tehát az 1830. évi országgyűlés gravamenjei és posztulátumai összegyűjtését és közreadását jelentik. E munka tehát tartalmilag és lényegileg is az 1830. évi országgyűlés aktáit képzi. 219 Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis pro pertractandis in consequentiam Articuli 67:1790/91 elaboratis Systematicis Operibus Articulo 8. 1827. exmissa, de Objectis ad Deputationen! Contributionalem-Commissariaticam relatis, depromta. Auctoritate Comitiorum impressa in Typograph ia Ludovici Länderer de Füskút, Posonii 1830. 4. vö. Conspectus Gravaminum et Postulatorum... 1828. 19. (Postulatum de regulanda Gente Judaica eorumque ad Militaria etiam Servitia applicatione)
