Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1183 keresztény iskolába járjanak,212 illetve hogy az iskolaköteles kor 6-tól 12 éves korig tartson és ez a zsidókra is vonatkozzon.213 Továbbá még ugyanebben a fejezetben említtetik az iskolai könyvekről, hogy a zsidó iskolások számára is kell lennie egy külön tankönyvnek, hogy a vallásukról tájékozódhassanak.214 De olyanról is olvashatunk, hogy amikor 1828. október 28-án a 6. ülésén némelyek felvetették, hogy a bizottság éppen napirenden lévő és tárgyalandó szövegrészében a zsidókkal kapcsolatosan név szerint is essék említés, mivel az ő iskolai tanulmányokban való részvételük is engedélyezendő, a bizottság nemes egyszerűséggel elveti az ötletet. Részben azért mert a szöveg egyébként is az ország teljes népességéről szól, részben pedig azért, mert már teljesen mindennapos, hogy a zsidók között is folytatnak tanulmányokat.215 212 Hasonló indokkal nem támogatta a Helytartótanács a David Friesenhausen által az 1806. július 26-án József nádornak benyújtott, Pesten létesíteni kívánt rabbinikus szeminárium ötletét: „Its reasons for doing so were:...the policy of the state was to diminish the separateness of the Jews...there was no need of a Jewish school, since the Jews were permitted to study in the Christian schools. "Raphael Patai : The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology. Wayne State University Press, Michigan, Detroit 1996. 243.VÖ. Schams, F: Vollständige Beschreibung... i. m. 179-180. „Zur Bildung der israelitischen Jugend besteht seit 5. November 1814, gemäss allerhöchster Anordnung, auch eine nach Art der christlichen Normalschulen eingerichtete Lehranstalt in Pest, mit einem Lehrer und zwey Gehülfen...84 Mädchen und 78 Knaben besuchen diese Schule im Laufenden Jahre, und erhalten ausser dem gewönlichen Normal- Schulenunterricht auch Belehrung in der hebräischen Grammatik.” 213 (Sectio II. De Scholis Vernaculis, Caput II. De norma studiorum in vernaculis Pagorum et minorum Oppidorum Scholis. 28.§.) In: Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis motivis suffulta pro pertractandis in consequentiam Articuli 67:1790/1 elaboratis Systematicis Operatis Articulo 8. 1827. exmissae, circa Objecta Rei Literariae. Auctoritate Comitiorum impressa, Typis S. L. Weber, Posonii, 1830. 26-27. vö. az 1828. november 7-én tartott 10. ülésen történtekkel. Protocollum Consessuum Sub-Deputationis Regnicolaris in Literariis ad mentem Articuli VIII. 1827. exmissae. Typis Regiae Scientiarum Universitatis Hungaricae, Budae 1829. 33. 214 Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis...circa Objecta Rei Literariae... 1830. 31. (Sectio II. Caput VI. De Libris usui Scholarum vernaculorum necessariis. 42.§.) vö. Protocollum... Sub-Deputationis Regnicolaris in Literariis... 1829. 36. szintén a november 7-i 10. ülésen. 215 Protocollum... Sub-Deputationis... in Literariis...1829. 14-15. vö. Schwartner, M.: Statistik...Verbesserte Ausgabe...i. m. 1811. III. 438.„Unter den männlichen, den Kindeijahren entwachsenen Juden in Ungern, ungeachtet dieselben mit den polnischen einem und demselben Geschlecht angehörigen, sind nur äusserst wenige, die nicht hebräisch lesen, und wohl kein einziger, der nicht - rechnen könnte.” Néhány évvel korábban még más volt a helyzet például Borsod megyében, ahol is a vármegye főbírája a miskolci zsidó iskola felállításával kapcsolatosan a következőket úja a megyei közgyűlésnek: „...a1 Megyebeli ‘Sidó Iskola ugyan nagy ügyel bajjal fel állíttatott, a‘ ‘Sidók azomban Gyermekeiket az Iskolában járatni nehezen akarják, és hanemha a‘ Gyermekek Iskolában való fel adására, más valamelly keménnyebb módon a‘ ‘Sidók nem szorittatnak; szép szerivel, a‘ kivántt vég bennek nehezen érődhetik el; mivel mi Currenseink által, a‘ Gyermekek Iskolában való jártatására szorossabb Fennyegetődzések alatt is kényszeritettük; Fennyegetődzésünk előmeneteleit mindazáltal nem tapasztalhattyuk.” MNL BAZML, IV 501. e. 702/1792. (1792. február 12.) E kérdés pedig szorosan összefüggött a zsidók házasságkötésének kérdésével, melyet a Helytartótanács időről-időre megerősített a rendeletéivel, vö. Az 1786. évi szeptember 19-i 40499. sz. alatt, az 1798. évi május 1-jei 9814. sz. alatt, az 1802. évi augusztus 31-i 18386. sz. alatt, valamint az 1843. évi május 2-i 15134. sz. alatt újólag kelt helytartótanácsi rendelettel. Ez a kérdés folyamatosan napirenden volt a megyei közgyűléseken: „... Zsidó ifjak, mi előtt akár maguk vallásbeli, akár más oskolákban nyert szabály szerinti oskolai taníttatásokról kiadott hiteles bizonyítványt elő nem mutatnak, házasodni ne engedtessenek.” MNL BML, IV 1. a. 92. köt. 765-766. (2671. jegyz. pont, 1843. július 23-i kisgyűlés.) Veszprém még az utolsó rendi országgyűlésre küldött követeinek utasításába is felveszi a kérdést, vö. MNL VeML, IV 1. a. 71. köt. 816. (2024. jegyz. pont), 1847. október 18.
