Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1182 MARKÓ RICHÁRD A kereskedelmi albizottságnak a mesteremberekről, a kézművességről és a kereskedelemről tett jelentésében olvashatjuk, hogy a zsidók kereskedelmi tevékenysége betiltásának kérdése felmerült a Helytartótanácsban, a királytól érkezett 1826. évi július 25-i leirat alapján viszont úgy tűnik, hogy — figyelembe véve egyrészt, hogy a zsidók kereskedelemből élnek, másrészt pedig hogy Felső-Magyarországon például a kucséberek is kereskedelmi tevékenységet folytatnak — nem lenne méltányos, ha a zsidók jogi helyzetének rendezése előtt a betiltásról intézkednének. Mindkét megoldásra vannak érvek, mert egyrészt a kiskereskedelem semmilyen veszélyt nem jelent csekélységénél fogva, másrészt viszont a zsidók szabad kereskedelmi tevékenysége sok szempontból káros lehet a kereskedelemre. Többek között amiatt is — melyet a napi gyakorlat mutat — hogy ez sokszor a bűnözés melegágya, mivel becsapják a vásárlókat. Az albizottság véleménye ezért az, hogy bár engedélyezzék a zsidók számára a kereskedelmi tevékenységet, szigorúan szabályozzák azt, többek között engedélyek kiadásával, hogy a csalásokat visszaszorítsák.209 Aztán egyebek mellett az 1791. 36. te. 1. §-ához tartozó szöveggel kapcsolatosan azon megállapítás tétetik, hogy az olyan visszaéléseket, csalásokat, amelyeket Zemplénben a zsidók el szoktak követni, alapos kivizsgálás után szigorúan büntetni kell. A javaslat mindenki számára engedélyezné a tokaji bor előállítását, így tehát ami a zsidók ettől és a kereskedelemtől történő eltiltását illeti, a döntés az országgyűléstől függ.210 A szintén gróf Cziráky Antal országbíró elnöklete alatt ülésező, a nemzeti nevelés kérdéskörében értekező tanügyi albizottság által készített munkálat néhány paragrafusa is érinti a zsidókat. Ezek között csupán azzal a szerény igénnyel találkozunk, hogy ahol nincs zsidó elemi iskola,211 ott a zsidó gyerekek Festorum et dominicorum observantia.(Harmadik szakasz. I. Az egyházi ünnepek szentelésérül, a) Illő megtartása a vasár- s ünnepnapoknak.) „Zsidók saját kezökkel, vagy hitsorsosaik segedelmével akármi munkát végre hajthatnak; ennél fogva nekik ama házakban, mellyeket tartanak és laknak, pálinkát is égetni vasár- s ünnepnapokon megengedtetik, nem pedig a nyilvános adásvevés is; egyébiránt magukat az országban bévett egyházi rendtartást illető rendelményekhöz szabni köteleztetnek. (1787. Máj. 22. k. 18,638 sz. a. int.) Fa-vágás s hordásátul azonban, nem különben egyéb lármás munkáktul is a helységek határin belöl mondott napokon eltiltatnak az 1823. Dec. 9. k. 30,202 sz. a. intézvénynél fogva.” illetve még b) Cultus temporis sacrati, b) Megölése a szentelt időnek. A zsidók farsangi mulatságai nagyböjtben országszerte szüntessenek meg. (1824. márc. 2. 5401.) uo. 243. vö. Enchiridion, 1825. III. 304-305. „Judaei Diebus Dominicis, et Festis ab actibus publica emtionis, et venditinis prohibeantur, et semet inductis per Regnum Politiae Sacrae ordinibus omnimode accomodare teneantur.” Valamint még megfogalmazva: „Judaei a sectione, et vectione Lignorum aliisque laboribus strepituosis, diebus Dominicis et Festis in Intravillano Possessionum praesuscipiendis, et perficiendis solliciteabstineant.” Továbbá: „Judaeis exustio CrematiDiebus Dominicis et Festis per se, vel auxilio suae Religionis Hominum suscipienda admittitur.” 209 Relatio Sub-Deputationis Commercialis quoad rem Opificiorum, Fabricarum, et Mercimoniorum. Typis Regiae Universitatis Hungaricae, Budae 1829.17. 210 Relatio Sub-Deputationis Commercialis... 1829. 26. 211 ,,A’ Zsidó községeknek is vannak tulajdon iskoláik; némelly helyeken norma szerént tanítanak... önnön bélátások szerént intézhetik el taníttatássok’ módját, iskolai könyveiket, ’s a’ t.” Tudományos Gyűjtemény, 1817-1841, Fejér György et alii... (Szerk.) Trattner Tamás János betűivel, és költségével, Pest 1817. III. 8. (A’ magyar Nemzet’ Culturájáról.)
