Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1181 másnapra kell időzíteni a váltót.205 A másik esetben pedig A váltók megfizetéséről és annak hiányában a zálog bizonyításáról szóló paragrafus zsidókra is történő utalásában, mely paragrafus egyszer már szerepelt a korábbi bizottsági munkálatban, csak más címmel, s melyet most ismételten közölnek: „Ha a kifizetés határnapja szombatra vagy valamely más zsidó ünnepnapra esik, a zsidó elfogadó minden esetben az előző napon délután 3 óráig köteles fizetni, kivéve akkor, ha bemutató, és magától elfogadja, hogy az esedékes fizetést az ünnepnapot követő napon teljesíti, amely a válaszadás mindenféle terhe nélkül megtehető.” 206 Emellett az 1818. évi január 17-i dekrétum is közölve van, amely pedig a zsidó ünnepnapokat rögzíti, mely napok ezen paragrafusok alkalmazásakor mintegy zsinórmértékül szolgálnak: „1.) Húsvét ünnepe — a zsidóknak Pessach — vagyis a kovásztalan kenyér ünnepe, a Nisonnak mondott első hónap 15., 16., 21. és 22. napján, rendszerint a mi áprilisunkban; a 16-ától 21-éig tartó napok 4 közbeeső napja a félünnepek közé tartozik; 2.) Pünkösd ünnepe, vagyis az elsőszülötteké, Sión Havának 6. és 7. napja, általában májusban; 3.) a harsonák ünnepe Tischri havának 1. és 2. napján, amely alkalmával ünnepük a zsidók a polgári év kezdetét, és amely általában szeptemberre esik; 4.) Tischri havának 10. napja vagyis az egész éves bűnök engesztelésének ünnepe, a zsidóknál Kippur név alatt; 5.) a sátrak ünnepe, görögül »szkénopegia«, amely sátrak alatt ünnepeltetik nevezett Tischri hónap 15. és 16. napján; végül 6.) hasonlóképpen Tischri hónap 22. napja, avagy a gyülekezet vagy összejövetel ünnepe, amely októberre esik.”207 Minthogy korszakunkban, a század első negyedében az istentisztelet látogatásában s egyéb vallásos gyakorlatokban felettébb lanyhult a hívek buzgalma, s azokra nézve, akik a templomoktól és a vallásos oktatástól távol tartják magukat akár mezei munkák, pásztorkodás vagy egyéb okokból, szükségesnek találták a hatóságok és egyháziak némely intézkedéseket bevezetni. Rendeletek írták elő, hogy vasárnapokon és egyéb egyházi ünnepnapokon senki se foglalkozzon szolgai munkával vagy mestersége űzésével, hanem e napokon mindenki szentbeszédekre s egyéb ájtatoskodásokra jelenjék meg. S mivel hogy számos visszaélések történtek katolikus szolgák, napszámosok és gyermekek vasárnap és ünnepnapokon történt dolgoztatásával több pénz ígérete fejében más felekezetekhez tartozók által, ezért e rendelkezéseket az általános elvekkel egyetértésben, ugyanakkor az egyes hitfelekezetekhez való tartozás figyelembevételével, a külön életmódbeli sajátosságoknak megfelelő szabályozással is igyekeztek kiegészíteni, pontosítani.208 205 Reflexiones ad Codicem, et Ordinem Processualem Cambio-Mercantilem, pro Tribunalibus Regni Hungáriáé, in sequelam Articuli 67:1791. per Deputationem Regnicolarem Juridicam elaboratum. Typis Regiae Scientiarum Universitatis Hungaricae, Budae 1829. 89-90. 206 Reflexiones ad Codicem et Ordinem Processualem Cambio-Mercantilem... 1829. 96. (Pars III. De Cambiis. VII. Articulus. 6.§. De Cambialium exsolutione, ac in hujus defectu, itidem interponenda Protestatione.) 207 Reflexiones ad Codicem et Ordinem Processualem Cambio-Mercantilem... 1829. 96.vö. az 1840. évi váltótörvény vonatkozó paragrafusaival: I. rész 5. fejezet Az elfogadásról (Acceptation) általában, és a névbecsülésről (Honoration) különösen 54-56.§. CJH 1832-1868. 113. 208 Extractus Benignarum Normalium Resolutionum in Publico-Ecclesiasticis Ad Annum Usque 1844 Inclusive Editarum, Ordine Materiarum Digestus. Editio quarta novissima, Sumtibus Bibliopolii Wachteriani, Tyrnaviae 1846. 241. SectioTertia I., Sanctificatio dierum sacrorum, a)
