Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1176 MARKÓ RICHÁRD tásra.189 Válaszként e pontra a kirendelt bizottmány azt feleli, hogy a hegyaljai borra vonatkozó javaslat kidolgozásánál figyelembe veszik majd.190 A vármegye követi utasításának 7. pontjaként olvashatjuk, hogy: „Nagy sérelem az, hogy a nemesebb borok külföldre vitelét megnehezítették, az 1829. október 31.-i 28,958 sz. rendelet szerint az örökös tartományokba kivitt 1 mázsa után fizetett 27. kr. vámot 2 frt.-ra emelték. Ezen harmincadok leszállítását minden módon eszközöljék ki. Végül a zsidókat tiltsák el a borkereskedéstől.”191 107. pont alatt Újvidék város a zsidók házaló kereskedelmét (főleg Teophil Lobi és Simon Adelsbergét) valamint a Helytartótanács által részükre engedélyezett kézműiparosság gyakorlását, illetve földhöz jutását sérelmezi.192 112. pont alatt Késmárk és Lőcse városa a zsidók által gyakorolt kereskedelem miatt panaszkodik, s arról adnak elő, hogy a zsidók a Hausdorfban úgy élnek és kereskednek, mint egy városban. Egyebek mellett kérik a hetivásárok szabályozását is. Azonban ezen kérések is elutasíttatnak.193 127. pont alatt Késmárk város a zsidókkal kapcsolatos haszonbérlésekre kér tiltást, de az erre adott bizottsági válasz is csupán annyi, hogy ha majd kidolgozták a javaslatot, kezelik a helyzetet.194 Végül a diéta végén megszületett a magyar ezredekhez sorozandó újoncokban fölajánlott segedelemről szóló 1830. évi VII. te., melynek az 1. §. 4. pontja kimondja: „Hogy a megajánlott ujonezok sorába zsidók is vétessenek föl, kiknek számát a népesség aránya szerint az illető törvényhatóság határozza meg s a kik a zsidó községek utján egyedül nemzetükből lesznek kiállitandók és az illető törvényhatóság kebelében besorozandók.”195 Az 1825-27. évi országgyűlés által kiküldött bizottságok újabb munkálatai Az 1827. évi 8., 9., és 15. cikkelyek értelmében a rendszeres bizottságok újból nekiláttak az operátumok elkészítésének, majd később a munkálatok ki-189 Vö. Kerekes György: Zemplén-vármegye követi utasításai 1825-től 1848-ig. Különösen Közgazdasági ügyekben. A „Zemplén” Könyvnyomtató Intézetéből, Sátoralja-újhely 1898. 14. „Eisenberg Dávidtól elfoglalt csinált borok visszaadását rendelő kanczellári parancsból származott sérelmet orvosolják.” Mint a vármegye követi utasítása. 190 Acta Comitiorum 1830. LXIX. sz. 372. vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. 65. 191 Bodnár I Zemplén vármegye követi utasításai...i. m. 1940. 18. 192 Acta Comitiorum 1830. LXIX. sz. 377. vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. 69. E város a következő diétán szintén ugyanezen kereskedőkre hivatkozva sérelmezi majd a zsidók városi kereskedelmét és ingatlantulajdonlását. Újvidék szabad királyi város 64. pontként a belső kereskedelemre nézve sérelmesnek tartja, hogy az 1793. augusztus 8-án kelt rendelete ellenére a Helytartótanács által közölt 1828. augusztus 5-én kelt 21603. számú rendeletben boltnyitásra és kereskedelemre bizonyos Adelsberg Simon és Lobi Teophil engedélyt kapott, s hogy az 1791. évi 38. törvénycikket úgy értelmezik e városban, hogy mindenféle mesterségeket gyakorolhatnak, s emellett még polgári telkeket is szerezhetnek a zsidók, vö. Acta Comitiorum 1834. II. 294. Egy másik zsidó (Marcus Friedmann) korábbi ügyét is említi a kortárs az általa szállított só jogtalan elkobzásával kapcsolatosan, melyben végül igazságot szolgáltattak neki. Orosz, J.: Ungarns gesetzgebender Körper...i. m. 1832. II. 192-193. 193 Acta Comitiorum 1830. LXIX. sz. 378. vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. 70. 194 Acta Comitiorum 1830. LXIX. sz. 382-383. vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... quae in Comitiis Regni Anno 1830 celebratis... 1830. 74. 195 Acta Comitiorum 1830. Appendix v.ö. CJH 1740-1835. 498-499.
