Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE . . .1790-1830 1177 nyomtattatásában József nádornak kulcsszerep jutott: „...a nádor az országos bizottmányi munkálatoknak...a lehető legnagyobb nyilvánosságot akarta megadni. E végett azokat kinyomtattatván, a megyéknek s városoknak feles számban küldötte meg... A nyilvánosságnak e pártolása csak dicséretére válhatnék a nádornak; kivált ha meggondoljuk, hogy az 1792-ki reforrmmunkálatok több országgyűlés sürgetései után sem nyomtattatak ki s közöltettek a nemzettel.”196 Ezen bizottságok munkálatai közül lényegében a magyarországi zsidók általános regulációja, a váltótörvény és a bányatörvény tervezetei hoztak olyan változtatásokat, melyek esetleges teljesülése érdemben is befolyásolták volna a zsidókkal kapcsolatos jogi környezetet. A többi esetben már amúgy is gyakorlatban lévő dolgokat igyekeztek rögzíteni, mint például a tanulmányügyi albizottságnál. Továbbiakban az egyes sérelmek vagy viták kapcsán kerültek még említésre, de olyan szövegkörnyezetben, ahol a zsidóság csak mint vallás említtetik, s melyek érdemben nem szolgálnak információkkal. Találkozhatunk még korábbi munkálatok zsidókat is érintő részleteinek újbóli felbukkanásával is. A gróf Cziráky Antal országbíró elnöklete alatt ülésező közpolitikái albizottság keretein belül készített tervezet, az 1791. évi 67. te. értelmében felállított közpolitikái bizottság Haller-féle munkálatait fejlesztette tovább. Az új munkálat és a hozzá kapcsolt 12 pontból álló tervezet, ha magszorításokkal is, de mintegy jelezte, hogy a zsidók felemás jogi státusa többé már nem megkerülhető kérdés, mely országos figyelmet és rendezést tesz szükségessé. A jegyzőkönyvben először az albizottság 1828. február 2-án tartott 2. ülésén említetnek, ahol egy mondat erejéig tájékozódhatunk arról, hogy e napon a zsidók helyzetének leendő rendezéséről is szó volt.197 A bizottság munkálkodása eredményeképpen három és fél évtized után újabb tervezet látott napvilágot. A zsidók ügyében az albizottság e célra kijelölt előadója Szerencsy István helytartótanácsi elnöki titkár volt, Ung vármegye korábbi táblabírája, követe és főjegyzője (később Arad vármegye főispánja, majd személynök), aki 1829. január 9-én a 36. ülésen mutatta be az általa kidolgozott törvénytervezetet.198 A törvénytervezet paragrafusai a következőek voltak: 1.) Aki külföldi zsidót bármely jogcímen befogad és annak lakhatást biztosít, vagy abban segédkezik, státusa és jelleme alapján a hatósági tiszti ügyész vádja alapján 200 Forint pénzbüntetésben részesül, melyet a fenyítőházi199 alap részére szednek be, avagy a körülmények 196 Horváth M.\ Huszonöt év...i. m. I. 269. 197 Protocollum Sub-Deputationis Regnicolaris in Publico-Politicis...l829. 4. vö. az 1829. január 3-i 31. üléssel, illetve a január 9-i 36. üléssel 105., 120-129. 198 Sessio XXXVI-ta. Die 9-na Januarii 1829. „Lectione Protocolli pro more praemissa, Opus Domini Stephani Szerentsy antehac Inclyti Comitatus Ungvariensis ad Regni Comitia Ablegati, nunc vero ad Excelsum Consilium Regium Loeumtenentiale Secretarii Praesidialis de Regulatione Judaeorum assumptum est.” Protocollum Sub-Deputationis Regnicolaris in Publico-Politicis... 1829. 120. 199 A szövegben „Domus Correctoriae” kijejezés szerepel. A korabeli akadémiai szakszótárban a következő szavak lelhetőek fel a correctoria domus-ra: , javítóház, fenyítőház, fenyítékház, fegy- v. fegyelemház.” Van azonban olyan forrás is, ahol .jobbító ház” fordítását adják. A szótár csak 1843-ban jelenik meg, a munkálat pedig már 1829-ben is készen volt, így a korszak kifejezésmódjához igazodva („három öszvekapcsoltt házhelyen a’ Város költségével fenyítő ház építtetett” Hadáry Antal: Bécs’ Emlékezetre Méltó Dolgai, És Ezekkel Oszve-Kapcsoltt Ostriai Uralkodók Rövid Történetei. I—II. Nemes Trattner János Tamás Betűivel, Pesten 1821. I. 218., ,,A’ koldúlást, minthogy
