Századok – 2015

2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)

monopolii tradita, novissimo autem tempore tota quanta Tabaccae administratio kihagyottattak...Querulati Judaei admodiatores etc. meghagyattattak.”160 Február 1-én a 177. ülésen az országos sérelmek és kívánatok tárgyalásakor a

15. pontra nézve: Abaúj és Zemplén vármegyék követei a zsidóknak szerfelett való elszaporodását panaszolják, mely jelenség szerintük olyannyira elterjedt, „... hogy Zemplén vármegyében, amely helyeken több esztendők előtt 3-4 zsidó sem volt, most Galíciából özönönként szaporodván, mert a harmincadokon semmi vigyázat a béköltözések eránt nincsen, most százonként vágynak és felettébb sok gonoszságokat elkövetnek, úgy hogy a vármegyei magistrátusa nem győzi a panaszoknak eligazítását, szükségesnek találták tehát módot tenni, hogy meggátoltasson a béköltözködések, és legalább addig is míg systematice coordináltatni fognak, Őfelségének a zsidók eránt kiadott parancsoló rendelése megújíttasson és megtartasson.”161 1827. február 1-én a 177. ülés írásainál, az országos kirendeltség által szerkesztett sérelmek és kívánalmak tárgyában való kerületi észrevételek nyomán, a zsidókkal és azoknak borkereskedésével kapcsolatosan felmerült 93. pontra a rendek kifejezik szándékukat afelől, hogy éberen őrködnek a hegyaljai bor minősége megóvása felett, ezért a kéréseket törvényalkotásra továbbküldik.162 Február 24-én a 189. ülésen folytatódott a még a 187. ülésen félbemaradt gravamenek vizsgálata C ) alatt. Az Árva vármegyei követ utasítása szerint azt tartja, „...hogy a zsidók is katonáskodni tartozzanak, és hogy korán való házasságok megakadályoztasson”, mindazonáltal látja, hogy mindezt csak a rendszeres tárgyalások alatt lehet eszközölni. A másik részére nézve ezen gravamennek, hogy a nemesi jószágoknak haszonbérlésétől eltiltatnak, ebben a Sáros vármegyei követtel együtt nem postulatumot, hanem valóságos gravament látnak, mert ez a nemesi jogokkal, mely szerint ki-ki szabadon élhet jószágával, ellenkezik „... sőt ha mindjárt a zsidók állapotjának systematica elrendelése is úgy ütne ki, hogy a zsidók minden jószág használásából kizárattassanak, mégis sérelem annyiból, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozást illető intézeteket megelőzi.” Megyéik eziránt már felírásokat tettek, de sikere nem lévén, itt mint gravament felterjesztetni kívánták, annyival inkább, „...mivel ezen a cardinalis szabadságokat érdeklő dolgoknak elhallgatása rossz következtetéseket is húzhatna maga után, és törvényeinknek, melyek a zsi-A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ... 1790-1830 1169

160 Diarium Comitiorum 1825-27. IV 227-228.

161 Diarium Comitiorum 1825-27. IV 236. vö. Acta Comitiorum 1825-27. II. CIX. sz. 394. A Helytartótanács 1806. évi aug. 18-án kelt 16240. sz. rendelete megtiltja, hogy engedélye nélkül külföldről beengedjenek zsidókat. Ha valahol ilyen zsidó tartózkodnék, az haladéktalanul utasíttassék ki az országból, s az a személy is, aki magánál ilyen zsidót rejtegetni merészel. „Judaeis extraneis in Regnum Hungáriáé ingressus, nonnisi penes impetrandum praeviae Benignum Indultum Regium admittendis. Judaei intraregnandi ad Nundinas proficiscentes semet Legitimus Passualibus provideant. Judaei extranei Regnum subingressi preascriptis Passualibus provideant.” Enchiridion, 1825. III. 301.A rendelkezés hatékonyabb végrehajtása érdekében a zsidó községekben zsidó bírók választassanak, akiknek száműzetés terhe mellett kell ügyelniük arra, hogy községükben külföldi zsidó ne tartózkodhassék. „Judaei per Communitates Judaicas singulo Anno conscribantur, et si hae Extraneos praescriptis Passualibus, et Consensualibus haud provisos in suo gremio toleraverint, illi expensis eorundem reinvientur, conniventes autem ipsi beneficium in Regno mansionis amittant.” Enchiridion, 1825. III. 302.

162 Acta Comitiorum 1825-27. II. CXCV sz. 860-861. Sub E