Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1170 MARKÓ RICHÁRD dókat a vámok arendájától eltiltják, példájok szerint a törvényhozás befolyása nélkül, senki valamely a törvény által nem tiltott életmódjából ki nem zárattathatik.”163 Az elölülő nem kívánt belefolyni a különféle elvek feszegetésébe, mégis sokkal tanácsosabbnak tartotta e tárgyat, vagyis a nemesi javak zsidók általi haszonbérlését a rendszeres bizottsági munkálatokra halasztani, mert hát kívánatos az, hogy az ország lakosainak ezen osztályáról a jövő törvényhozás is rendeléseket tegyen, de abban a helyzetben, amiben most vannak a zsidók, nem lehet a legfőbb hatalom jogát megtagadni, hogy őket nemesi birtokok használatától eltiltsa. Április 5-én a 208. ülésen E) alatt a sérelmek és kívánalmak tárgyalása volt terítéken, melynek 75. pontjaként az áll, hogy Hont vármegyei követ azon rendelést, mely a zsidókat a bányavárosoktól tiltja, változtatni ugyan nem kívánja „...hanem mivel Hont vármegyéből a zsidók egészen kitiltva vágynak,164 ennek pedig elegendő okát által nem látja, sőt inkább sok okoknál fogva a zsidóknak léteiét és lakását hasznosnak tartja, mert ezek által a kereskedésnek közösülése előmozdíttatik, az adás-vevés nagyobb mozgásba jővén, a szükséges fuvarozások által az adózó népnek is nem csekély segedelem nyújtattatik, sőt magoknak a birtokosoknak is a productumok eladása könnyíttetik, és a zsidók által a pénz nagyobb forgásba hozatván az egész vidék a pénz szűkével kevésbé küszködni kénteleníttetik, azért comittenseinek egyenes utasítása szerint ezen dolgot, hogy a zsidóknak megyéjében a lakás megengedtessen, a statusoknak ajánlotta.”165 Szepes vármegye követe, noha véleménye szerint ezen tárgyat inkább a rendszeres munkálatok során in publico-politicis kellene rendezni, de figyelemre méltónak tartotta, hogy míg Hont megyéből kitiltva vannak a zsidók, úgy megyéjéből nincsenek egészen kitiltva, noha ott is vannak bányavárosok, s így „...ezek által pedig a kereskedés, mely igen előmozdíttatik, a tapasztalás mutatja, mert leginkább ő általak segíttetik a borkereskedés elő Galíciába és Muszka Országba. Hogy ezen nép csalfaságokra vetemedni szokott, annak az az oka, mivel nagyon nyomattatik, de reguláztasson inkább, úgy hasznos lehet.” Árva vármegyei követe is Hont véleményével értett egyet, „... mert ha a felső vidékről a zsidók Pestre menni akarnak, Hont vármegyén keresztül nem mehetvén, igen nagyot kerülni kénteleníttetnek, ez pedig a kereskedést is akadályoztatja.”166 Bereg vármegye követe, mivel Lengyelország határa szélén lévén megyéje ,„... ahonnénd leginkább a zsidóság bétakarodni szo-163 Diarium Comitiorum 1825-27. IV 486-487. vő. Acta Comitiorum 1825-27. II. 439-440. 164 Hont vármegye közönsége már 1802. augusztus 9-én Kemencén tartott közgyűléséből kelt levelében tudatja a Pest megyeiekkel, hogy a Helytartótanács folyó év június 23-án 13374. sz. a. e tárgyban rendelkezett: „Melyen fogva minekünk az a‘ Köteleségünk hagyatik meg, hogy a‘ Zsidóknak Megyénkbe lévő Bánya Városok Vidékén való tsavargására vigyázó szemmel légyünk a‘ netalántán Utazó vagy Kereskedés végett Megyénkén által járni szándékozó Zsidóknak magok alkalmaztatása végett olly határ Zsinórt rendeltünk el, hogy Nemes Bars Vármegyéiül Dersenye, Disznós, Sember, Nádas, Terény, Felső Rakoncza, Nemes Neográd Vármegye felé fekvő Szenográd, Litava, Bozok és Drénoi helységeinkig a‘ Garam és Ipoly Tájára néző Megyénknek részét a‘ Zsidók szabad járására hagyván, a‘ felyül nevezett helységeknek azon részét pedig mellyek a‘ Bánya Városok felé feküsznek, azoknak járásától oly meg hagyással tettük tilalmassá, hogy ha a‘ tájjokon járni tapasztaltaiménak, azonnal testi büntetés alá vonatassanak.” MNL PML, IV 3. c. 1. 2051/1802. 165 Diarium Comitiorum 1825-27. V 214-215. 166 Diarium Comitiorum 1825-27. V 215.
