Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
TANULMÁNYOK Markó Richárd ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE TÖRTÉNETÉHEZ RENDI ORSZÁGGYŰLÉSEINK TÜKRÉBEN 1790-1830. (II.) Az 1825-1827. és az 1830. évi országgyűlés A megyei ellenállást követő 1825-27. évi országgyűlésen még nem a társadalmi reformok igényén, mint inkább a rendi érdekek védelmén, a rendi alkotmány körülsáncolásán van a hangsúly: „A kiváltságokhoz még túlbuzgóan ragaszkodó rendek lelkét a sérelmi politika tartá egészen elfoglalva. E tekintetben még a legmérsékeltebbek s elfogulatlanabbak sem birtak oly képzettséggel, hogy az államtudományok európai színvonalára felemelkedni tudtak volna. S mily reformokat lehetett volna várni azon rendektől, kik egyedül a törvény holt betűiben, nem pedig életre való institutiókban, korszerű javításokban keresték az alkotmány biztosítékait.”138 Az országgyűlés egyik legfontosabb döntése az 1790-91-es országgyűlés által elrendelt bizottságok ekkorra már részben elavult munkálatainak felülvizsgálata és módosítása, esetleg újak elkészítésének elrendelése volt. Ennek jegyében az országgyűlés után el is készült a Szerencsy-féle tervezet, mely a Haller-féle munkálat helyett egy teljesen újjal állott elő, s melynek eredményeként a zsidókat illetően egy 12 pontból álló törvénytervezet is napvilágot látott. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Haller-féle sokkalta szabadabb elvű, megengedőbb szellemiségű tervezethez képest mégis visszalépést jelentett. Az egykoron Sándor Lipót főherceg-nádor által elnökölt bizottság tagjaira még elevenen hatottak a felvilágosodás korának szellemi vívmányai és azoknak a természetjogi gondolatból fakadó optimizmusa; s jóllehet a kibontakozó liberális gondolat e Jogi konstrukcióját” annak korai képviselői még sajátosan a magyar rendi társadalmi viszonyokra alkalmazandónak vélték, annak hazai viszonyokra történő átültetésére szánták, mégsem sikerült azt * Hálás köszönet Dr. Á. Varga Lászlónak, Budapest Főváros Levéltára nyugalmazott főigazgatójának, valamint Prof. Dr. Gergely András tanár úrnak az évek során nyújtott támogatásért, akiknek nagylelkűsége nélkül egyetlen forrást sem tanulmányozhattam volna. (Skerlecz Descriptio-jából idézett szöveg pontos hivatkozása a tanulmány első feléből: LXXXVII. §. Circa id providendum Judaeis — Elaborata in Objecto commerciali — [Kolk] VII. Descriptio Physico-Politicae Situationis Regni Hungáriáé Relate ad Commercium per Excellentissimum D. Nicolaum Skerletz, pro Deputatione Commerciali Elaborata. 37. In: Elaborata Excelsae Regnicolaris Deputationis in Commercialibus Articulo 67. Anni 1791. Ordinate. Typis Simonis Ludovici Weber, Posonii 1826.) 138 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. 1823-1848. I—III. Kiadja Ráth Mór, Bp. 1886.3 1. 183.
