Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1164 MARKÓ RICHÁRD még évtizedeken át megközelíteni sem. A Szerencsy-féle tervezet jelentősége mégis abban keresendő, hogy lényegében a rendeknek a zsidók hazánkbani helyzete országgyűlési rendezése felé tett lépéséről tanúskodik, így e kérdés időszerűségének bemutatásával mindenképpen előrelépést jelentett a magyarországi emancipáció útján is.139 Említést érdemel az a folyamodvány is, mely a magyarországi zsidóság képviseletében eljáró küldöttség nevében kelt 1826. február 26-án, s mely talán hatással is lehetett a későbbi 12 pontbó álló tervezetre.140 Ebben arról esik szó, hogy a magyar rendek bölcsességükkel már akkor, 1791-ben gondoskodtak az izraeliták sorsáról, amikor még erre más európai nemzetek nem is gondoltak, s melyért a hazai zsidóság igen hálás. Idővel azonban a belső és külső körülmények miatt ezen kezdeményezés nem érte el a kívánt hatást, vagyis a zsidók jobb körülmények közé kerülését. Ingatlan javakat nem bírhatnak árendába, másokhoz képest a kereskedésük is jobban akadályozva van. Az ország több vidékeiről is ki vannak tiltva, és a mesterségek gyakorlása is nehézségekbe ütközik számukra. Lényegében még a 12. és 16. században is jobbak voltak számukra a körülmények, s a korábbi törvények, melyek pártjukat fogták, elvesztették reájuk vonatkozó jótékony hatásukat. A felvilágosodás következtében a balítéletek homályba burkoló fátyolköde már oszladozóban van nyugaton, s már több helyen is kedvezőbb körülmények közé kerültek, mint most vannak hazánkban. A tapasztalás pedig azt mutatta nyugaton, hogy a zsidók nem restek, tehetetlenek vagy rosszakaratúak. Igenis alkalmasak a föld megművelésére, a mesterségek űzésére, a tudományok művelésére és a haza védelmére egyaránt. Arra kérik a rendeket, hogy vegyék tárgyalás alá az ügyüket, mert nagy a nyomor közöttük, talán még nagyobb, mint az ország többi szegény lakosánál. Abban reménykednek, hogy a polgári helyzetük tárgyalását talán valamilyen módon eszközölni lehetne. Bizodalmukat a rendek bölcsességébe és kegyelmébe helyezik. 139 Objecta particularia ex corpore gravaminum et postulatorum ad deputationem publico-politicam relegata. XVII. De regulatione Judaeorum. In: Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis Motivis Suffulta, Pro Pertractandis In Consequentiam Articuli 67:1790-91 Elaboratis Systematicis Operatis, Articulo 8. 1825-27. Exmissae, circa objecta ad Deputationem Publico-Politicam Relata. Typis Et Impensis Trattner-Károlyianis. Pestini 1831. 188-189. vö. Protocollum Sub-Deputationis Regnicolaris in Publico-Politicis ad mentem Articuli VIII-vi 1827. exmissae. Typis Regiae Scientiarum Universitatis Hungaricae, Budae 1829. 120-125. L. még ehhez a közpolitikái albizottság 1829. január 9-i XXXVI. ülésén történteket (Votum Separatum. Quoad Articulum de Judaeorum Conditione projectum) Továbbá szintén ezen albizottságnak a január 11-én a XXXVII. ülésen a szabad királyi városok által ismertetett különvéleményeit (Protocollum Sub-Deputationis Regnicolaris in Publico-Politicis... 1829. 125-129.) Horvát-Szlavón-Dalmátország és a szabad királyi városok (Pozsony, Sopron és Lőcse) különvéleményét közli még Löw, L.: Der jüdische Kongress..!, m. 113-126. Votum Separatum Ad propositi per Excelsam Deputationem Regnicolarem in objecto Regulationis Judaeorum Art. §§-phos 2. 5. 8. 11. et 12. Horvátországot Osegovics István, a szabad királyi városokat Pozsonyból Gyurikovits György, Sopronból Wagner Ferencz, Lőcséről pedig Kritske József képviselték, vö. Opinio Excelsae Regnicolaris Deputationis... ad Deputationem Publico-Politicam Relata. 1831. 219-224. (A 12 pontból álló tervezet 1829-ben Budán, 1830-ban Pozsonyban, 1831-ben pedig Pesten is ki lett adva a különböző terjedelmű munkák részeként.) 140 MZsML, B7/3 64.1915 (nyomtatvány), német nyelven kézzel írott változata MZsML, B7/3 79. 136
