Századok – 2015
2015 / 5. szám - Deák Ágnes: A "Bach-Zichi huszár"-ok. Hivatalvállalás a Schmerling-provizórium idején
1162 DEÁK ÁGNES ték a bizonytalanságot éltető híreket: Amikor a veszprémi katonai állomásparancsnokság 1862 januárjában felhívta Pálffy figyelmét arra, hogy a Veszprém megyei Ács Rudolf megyei levéltárnok hivatalában ügyes ugyan, de a kormány ellen hamis híreket terjeszt, például hogy tavasszal a forradalmi párt hány helyen fog katonai erővel betörni az országba, a hír igaznak bizonyul, s végül Ácsot elbocsátják.105 Durva hiba lenne persze azt sugallni, hogy a Schmerling-provizórium kori közigazgatási hivatalnoki kar csupa engedetlen, ellenálló hivatalnokból állt. Épp ellenkezőleg. De a fennmaradt nyilatkozatok azt mutatják, többségük inkább tekinthető a kormányzati pozíciókról 1861 nyarán lemondott magyar konzervatív tábor elvei követőinek, mint a névadó Schmerling államminiszter hívének. Az összbirodalmi egység ideája körükben — a nem magyar hivatalvállaló elit egy része kivételével — nem talált visszhangra. A birodalmi kormányzat válsága az évtizedfordulón, valamint 1860-1861 „kurta 48”-a teljes mértékben átrendezte a politikai szintért. A katonai és politikai erőfitogtatás ellenére az 1850-es években aktív császári hivatalnokok sem hihettek már az „összbirodalom” és az uralkodói akarat egykor mindenhatónak hitt erejében. A kimutatható személyi folytonosságok ellenére a provizórium hivatalnoki karának arculata nagyon más volt, mint az előző évtized frissen verbuvált bürokratáié. Pálffy helytartó és Forgách kancellár kötélhúzása közepette sokkal inkább az utóbbi számíthatott csendes támogatásukra, bár a helytartó kezében volt a közvetlen felügyelet és irányítás, s ő igyekezett szorosra fogni a gyeplőt. Láttuk, e tiszti kar tagjai sokféle úton és módon jutottak pozícióikhoz, ki akarva és keresve, ki akaratlan, ki karrierre vagy csak megélhetésre vágyva, ki félelmekkel és bizonytalanságokkal telin. Hogy árnyalt és kliséktől mentes képet alkothassunk politikai és társadalmi jellemzőikről, még sok tennivaló áll előttünk. THE „BACH-ZICHI HUSSARS” Office Holding during the Schmerling-provisorium By Deák Ágnes (Summary) The crisis of the imperial government in the late 1850s and the „little 1848” of 1860-1861 completely rearranged the political scene in Hungary. Despite the show of military and political muscle in the autumn of 1861, and the suspension of the constitution, not even the imperial bureaucrats who were in office in the 1850s could believe sincerely in the force of the Empire and the will of its ruler, however omnipotent it had once been thought. Although partially continuous in terms of its personnel, the profile of the bureaucracy of the so-called Schmerling provisorium (November 1861 - June 1865) differred to a large extent from that of the freshly recruited officials of the previous decade. The members of this group obtained office in various ways, some of them willingly, others unwillingly, some hoping to build a career, others only trying to make a living, some full of fears and uncertainty. The study examines on the one hand the motivations which spurred the different groups of this bureaucracy to take office, and, on the other hand, the attitude and argumentation of the political opposition, which equalled the assumption of office with treason. 105 Pálffy és Jagasics Sándor megyei főispáni helytartó levélváltását lásd: MNL OL D 191 1047.III.1862.
