Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
VÁROSI TISZTÚJÍTÁS KASSÁN 1848-BAN 1125 működhessen míglen az újabb XXIII-ik törvényczikk értelmében tartandó tisztújításnál alkalma leend tapasztalni, váljon a választó közönség bizodalma vele további szolgálatra kíván-e parancsolni” (2399/1848.ápr.25.). A főbíróval kapcsolatos konfliktusokra a Werfer Károly nyomdász által kiadott helybeli Képes Újságban is találunk utalásokat. A hetente megjelenő lapban rendszeres rovat közölt híreket a kassai közéleti eseményekről. Szerzőjük, Klestinszky László láthatólag a forradalom lelkes híve volt, de tudósításaiból sajnos a város egyes vezetőinek politikai pártállására pontosabban nem lehet következtetni. Az általa festett kép alapján Kassán a változások hívei álltak szemben a tudósításaiban „Wirkner ligának”, illetve a „csúful megbukott, városunkban hosszabb idő óta majd nem közromlást előidézőleg uralgott, úgy nevezett Wirkner-Baranyay pártnak” emlegetett csoporttal.12 Amint láttuk, a pesti forradalom hírére megmozdult polgárság képviselői Wirkner Károlytól rögtön vissza is vonatták országgyűlési követi megbízását, és már akkor megmutatkoztak a főbíróval szembeni ellenérzések is. Azt azonban, hogy pontosabban mi állhatott a főbíróval szembeni súlyos vádak hátterében, sajnos az újság sem részletezte. Ugyanakkor világos, hogy a kassai lap tudósításaiban a helyi érdekcsoportok közötti törésvonalak kerültek inkább előtérbe, illetve a tudósító ezeket igyekezett megfeleltetni a forradalom híveinek és ellenzőinek táborával. Beállításában a politikai változások tétjét helyi szinten mindenekelőtt a főbírónak és körének megbuktatása jelentette.13 Mindenesetre, a városi tanács, ugyanazon a napon, amikor tudomásul vette a főbíró lemondását, a „csendre és közbátorságra felügyelő választmány” április 24-i ülésének a határozatát is megtárgyalta. E szerint a választmány visszaadja a felhatalmazását, mivel küldetését befejezettnek tekinti, hiszen az országgyűlés törvényeit az uralkodó szentesítette, és azokat a tanács hivatalosan is megkapta. Ezt azonban a tanács nem fogadta el, így a választmány a tanács felkérésére tovább folytatta működését (2387/1848.ápr.25.). Az új törvények szerinti városi tisztújítás előkészítésének első lépéseként, Szemere Bertalan belügyminiszter április 20-i rendelete, illetve az 1848. évi XXIII. te. alapján először egy nyilvános közgyűlést kellett összehívni a választási elnök megválasztására és a tisztújítás előkészítésére. Ennek értelmében ezen a közgyűlésen egyedül a hivatalban lévő magisztrátus és a választott polgárság bír tanácskozási és határozathozatali joggal. E közgyűlés feladata továbbá, hogy a várost egyenlő választókerületekre ossza, kijelölje a választás helyét, amely mind a választók számának, mind a nyilvánosság követelményének megfelel. Meg kell határoznia a tisztújítás napját (amely a törvény szentesítésének napjától számított hat hétnél nem lehet későbbi), és egy bizottságot is választania kell, amely a választásra jogosultak összeírásáért felelős. A választási kerület összes lakosának összeírását követően öt egymást követő napot kell meghirdetni, hogy a bizottság a választási képességük ellenőrzését követően lajstrom-12 Abaúi-kassai napi események. Klestinszky László nemzeti őr aláírással. Képes Újság 17. szám, 1848. ápr. 22. 136. 13 Klestinszky egy későbbi tudósításában Baranyai „volt főbírót” a sajtószabadság ellenségének és bosszúállónak mondja. Képes Újság I. évf. 21. szám, május 20. 170.
