Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
1126 CZOCH GÁBOR ba vegye azokat, akik a választási jogukkal élni kívánnak. A megadott határidőn túl jelentkezni nem lehet, ugyanakkor a választók kerületenként összeállított névsorát három napra nyilvánosan ki kell függeszteni, és azzal kapcsolatban észrevételeket lehet tenni, majd ennek a határidőnek lejártával a választmány a közgyűlésnek beadja a választói névsor egyik példányát, míg a másikat a belügyminiszternek kell felterjeszteni. A következő lépés a választók közgyűlésének megszervezése. Ez a közgyűlés küldi ki a tisztújításon közreműködő szavazatszedő bizottságot (szükség esetén többet is). A másik fő feladata, hogy megválassza azt a bizottságot, amely az egyes betöltendő tisztségekre háromhárom alkalmas személyt jelöl „bevett vallás különbsége nélkül”. Ennek ajelölő bizottságnak, amely tehát átveszi a királyi biztos korábbi jogkörét, a város népességétől függően legalább tíz, legfeljebb tizenhét főből kell állnia. A jelölőbizottság tagjai semmiféle tisztségre nem pályázhatnak. A választási közgyűlést követő harmadik napon kell megrendezni magát a tisztújítást. A rendelet végül a tisztújítás lebonyolításának rendjét is előírta nagy vonalakban, mindenekelőtt azt szabva meg, hogy elsőként a polgármestert kell megválasztani, majd pedig az 1848.XXIII. te. 15.§ alatt felsorolt rendben a további tiszt-viselőket. Ezt követi a képviselők megválasztása, amely már előzetes kijelölés nélkül történik. (2439/1848.ápr.27.) A választás előkészítésére előírt közgyűlésre május másodikán került sor (2561/1848.máj.2.). Eszerint Kassán a 60 fős választott polgárság, és a tanácsosok mellett a városnak az 1847/48-as országgyűlési követek megválasztásában részt vett további harminc polgár,14 vagyis összesen 103 fő volt jogosult a tisztújítási elnök és a választást előkészítő bizottság megválasztására, akik közül 76 jelent meg. Az elnök megválasztását némi vita és tumultuózus jelenetek előzték meg. Az elnök személyének fontosságát egyébként a tisztújítás lebonyolításán túl az is növelte, hogy mivel a választások előtt az addig hivatalban lévő tisztikarnak le kell mondania, az új tanács megalakulásáig egyben a városi kapitány, tiszti ügyész és a jegyző szerepét is betölti. Rimanóczy Ferenc helyettes főíró először nem a törvény szerint eredetileg előírt titkos szavazást kezdeményezte, hanem a választást figyelő közönség bevonásával a szélesebb közvéleményre kívánt támaszkodni. Eljárásának hátterében a Képes Újság tudósítása szerint a megelőző napi tanácskozás állt, amelyen Buda példájára hivatkozva az a javaslat merült fel, hogy ahhoz hasonlóan a tisztújítási elnököt ne titkosan, és a nyilvánosság rovására, hanem a közvélemény jelöltjei közül válassza az erre kijelölt testület. Az indítványt egyébként Demeczky Lajos tette — korábban Kassa országgyűlési követe, a választott község tagja — aki a Képes Újság szerint csak kevéssel a választás előtt érkezett Kassára Budáról, hívei szerint családi ügyek miatt, a lap tudósítója szerint viszont zavarkeltés céljából, és mert magát szerette volna tisztújítási elnöknek megválasztatni.15 Mindez mindenesetre jól mu-14 A 103 fő összetételére a jegyzőkönyv pontosabban nem utal, ez a Képes Újságban a tisztújítási elnök választásával kapcsolatban megjelent egyik írásból derül ki: Május 2ki városi közgyűlés részleteinek hű rajza, czáfolat, és felhívás. Régen György, Ertly János, Kerekes G., Wandraschek Károly aláírással. Képes Újság I évi. 20. szám. 1848. május 13. 155. 15 Demeczky fellépésével pro és kontra több írás is foglalkozik: Képes Újság I. évf. 1848. 19. szám, 20. szám, 21.szám.
