Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
VÁROSI TISZTÚJÍTÁS KASSÁN 1848-BAN 1123 Március 20-án korán reggel összehívta a tanácsot, amely egyrészt engedélyt adott a 12 pont sokszorosítására, annál is inkább, mivel időközben kézhez kapta a helytartótanács március 16-án kelt, a cenzúra eltörléséről szóló rendeletét. Másrészt pedig „miután a város polgárai és lakosai a városi tanács s választó polgársággal az idők komoly fejleményei fölött tanácskozni óhajtanának... a kívánt nyilvános közgyűlés tartását a tanács a fennforgó körülmények közt célszerűnek találván” jóváhagyta, és aznap délelőtt 11 órára ki is tűzte a városházára. A jegyzőkönyv szerint erre a nyilvános közgyűlésre „nagy számmal összegyűlt közönség jelenlétében” került sor. (1740/1848.márc.20.) A lelkes hangulatot jól tükrözi a hivatalos összefoglaló is. Megnyitó beszédében a helyettes bíró kiemelte, hogy a nála előző nap járt küldöttség kérését annál is inkább teljesítendőnek ítélte, mivel azok kijelentették, hogy „kívánatukat mindenkor a hatóság útján óhajtják előterjeszteni, s hogy azoknak jelszavuk: »Éljen a király! Hűség a dynastiához« - itt az elnök beszédét harsány és szűnni nem akaró ’Éljen’ felkiáltások félbeszakaszták”. Ezt követően felolvasták a helytartótanácsnak a cenzúra eltörléséről szóló rendeletét, amit szintén hangos tetszésnyilvánítással fogadtak, majd pedig a gyűlés összehívását kérők két szószólójának a beszéde következett. Elsőként Farkassányi Sámuel emelkedett szólásra. Farkassányi helybeli polgár, egyben nemes volt, ügyvéd, birtokos gazdálkodó, és a város egyik legnagyobb adófizetője, ugyanakkor az 1846-os tisztújítás óta működő városi vezetésben nem vett részt. Nem volt semmiféle városi tisztsége a másik szónoknak, a szintén ügyvéd és városi polgár Koncz Józsefnek sem.10 Vagyis esetükben a közügyek iránt érdeklődő, de a város politikai irányításából eddig kirekedt polgárokról van szó. Az egyébként számos szempontból érdekes két beszédből most azt emelném ki, hogy mindkettőben hangsúlyos a regnáló városi vezetéssel való együttműködés szándéka.11 Hasonló szónoki fogással ezért mindketten kerülik a városi vezetés személyeskedő bírálatát, így amikor a szabadság beköszöntét üdvözlik, az idáig fennálló állapotok bírálatakor inkább a tanács hatalmát jelképező városházáról beszélnek. így például Farkassányi: „A tanács teremnek századokon keresztül a közönség ellenében zárt ajtajai a népnek megnyíltak, s ezen teremnek a szabad honpolgárhoz illő lepletlen férfias nyilatkozatokhoz nem szokott falai között megjött a szólás szabadságának napja. ...” Majd kicsit később így folytatja: „városunkban a szabadság e classicus földjén még csak ez előtt 24 órával, a szabad polgár idegen volt ön városa tűzhelyénél ...s ma ímé szabadon, s az alkotmányos formák között e város Tketes főbírájának elnöklete alatt, polgárhoz illő méltósággal tanácskozunk ön dolgainkról...” Vagy Koncz József, hasonlóképpen: „Nyitvák-e mai napon előttünk e városi tanácskozások termeinek eddigi zsarnoki önkény szuronyaival védett zárt ajtajai...testvérileg egyetértve tanácskozzunk városunk jó vagy balsorsa felett, mert erre hív fel az új korunk felrázó szelleme, nyilvánítsunk hálát egy úttal e nemes város tisztelt érdemű helyettes bírájának 10 A személyekre vonatkozó adatok a kassai polgárokról készített adatbázisomból származnak, amelynek alapját a polgárkönyv adta (AMK Liber Neoconcivium. Supplementum H.III/2 Civ. 3.) 11 Hasonló volt a helyzet például Debrecenben, 1. Szabó István-. Debrecen 1848-1849-ben. Debrecen 1928.
