Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
VÁROSI TISZTÚJÍTÁS KASSÁN 1848-BAN 1119 rendű helybeli lakosok jelenlétében” a biztos az elnöki széket „éljen kiáltások közt elfoglalta”, a megjelenteket üdvözölte, felolvasta a tisztújításra szóló királyi parancsot, és „velős beszéddel a tisztújítási köz ülést megkezdette.” A város vezetése nevében a királyi biztosnak a főjegyző válaszolt rövid ünnepi beszédben, kifejezve egyúttal a város háláját és hódolatát az uralkodónak. Mivel a betöltendő, választás alá eső tisztségekre a választott község tagjai szavazhattak, a tisztújítás logikusan a választott községben megüresedett helyek betöltésével indult. Kassán ez a testület hagyományosan 60 választott, (vagy választó) polgárból állt, akiknek a megbízatása alapvetően életfogytiglan szólt. Közülük az 1841-es tisztújítás óta heten haláloztak el. A megüresedett helyek mindegyikére, csakúgy, mint a többi választás alá eső tisztségre, a királyi biztos három jelöltet állított, rájuk szavazhatott a többi választópolgár. A jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy a jelölést a királyi biztossal történő egyeztetés előzte meg; tulajdonképpen az, aki valamely tisztséget el kívánta nyerni, előzetesen a királyi biztosnál kellett, hogy jelentkezzen, és a rendszerből adódóan először annak jóváhagyására volt szükség a jelölté válásához. Erre utal az is, hogy az első megüresedett választópolgári hely betöltésére irányuló szavazás előtt a község nevében négy választópolgár a biztoshoz fordult, hogy az általa kijelölt személyek mellé egy negyediket is vegyen fel: „az itt lakó és közönségesen tisztelve szeretett Méltóságos Kelemesi Melczer János Cs: K. Kamarás és a kassai kerületi tartománybeli fő biztos úr ő nagyságát.” A jegyzőkönyv szerint azonban erre a királyi biztos azt közölte, hogy bármely tisztségre egyedül azokat jelöli ki, „kiktül személyesen és volta képpen a felől meg van győződve hogy magukat azokra kijeleltetni kívánják”. Mivel a nevezett „e részbeni kívánságát nála nem nyilvánította” ezért nem teljesíti a küldöttség kérelmét, bár szívesen látná, ha „illyetén fő rangú és köz tekintetű úri tagok.... kinek becses neve országszerte ösmert ... a „helybeli Vpolgári Község díszes körébe felvétetnének.” E közjátékot követően kezdődött meg aztán a választott községben megüresedett helyek betöltésére irányuló szavazás. Elsőként azonban a választott község vezetőjére szavaztak, mivel a választott polgárokkal ellentétben a testület vezetőjének a hivatala „rendszeres választás alá” esett. A szabályok értelmében tehát a hivatalban lévő polgárnők leköszönt, de a pozícióra ismét jelölték, és a két másik jelölttel szemben, nagy többséggel, ismét megválasztották. A tisztújítás második napján került sor az előző választás óta történt két haláleset, illetve a nyugdíjazás miatt megüresedett három tanácsi hely betöltésére. Mivel az egyik tanácsosnak a választott község előző nap újonnan bizalmat kapott vezetőjét szavazták meg, így megint polgárnokot kellett választani. Erre ezúttal Török Sámuel hites ügyvéd, választópolgár kapta a legtöbb szavazatot. Ezt követően alacsonyabb beosztású tisztviselők és különböző városi hivatalok írnokainak választására került még sor. Majd a város kapitánya, illetve a két legfőbb hivatalt betöltő személy elhalálozása miatt helyettesként működő polgármester és főbíró „felsőbb szabályos rendeletek értelmében a rendszeres tisztújítási választás alá eső eddig viselt fentebbi hivatalokról lemondottak, egyszersmind Goczigh József Vkapitánya érintett hivatalrai minden további kijelelésnek leköszöntével” a hivatali pecsétjét, a helyettes polgármester az árva-
