Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
Czoch Gábor VÁROSI TISZTÚJÍTÁS KASSÁN 1848-BAN Jelen tanulmány középpontjában az 1848-as, az áprilisi törvényekkel új alapokra helyezett szabad királyi városi tisztújítás áll, amit Kassa városának példáján vizsgálok meg közelebbről. Az elemzés egyrészt arra keresi a választ, hogy az 1848. XXIII. tc.-nek a városok közigazgatási szervezete átalakítását, és a tisztújítás lebonyolítása új rendjét szabályozó rendelkezéseit miként sikerült átültetni a gyakorlatba a magyar királyság északkeleti országrésze regionális központjában. Az igazgatástörténeti aspektus mellett másik kérdésünk az, hogy mennyiben újult meg a kassai vezetés a korábbihoz képest jóval demokratikusabb rendszerben lebonyolított választás eredményeként, és miként értékelhetjük e változásokat. Az 1848-as önkormányzati választás tágabb kontextusba helyezése, illetve újdonságának érzékeltetése érdekében a vizsgálat első lépésében az előzményeket veszem szemügyre, vagyis azt, hogy a forradalom előtti időszakban miként zajlott le az érvényben lévő szabályozásnak megfelelő városi tisztújítás. A tanulmány második részében kerül sor az 1848-as tisztújítás bemutatására, majd pedig a tanulmány zárásaként az újonnan választott városi vezetés összetételét és ennek tanulságait elemzem röviden. Kassán a tisztújítások eredményeit, illetve a megválasztott tisztviselők névsorát rögzítő „Liber Restauratiorum” utolsó, 1758-al induló kötetének tanúsága szerint egészen a 19. század elejéig — néhány kivételtől eltekintve — még rendszeresen évente sor került a tisztújításra, általában január hó folyamán.1 Egészen pontosan 1804-től kezdődően figyelhető meg, hogy a tisztújítások ritkábbá válnak, rendszertelenül követik egymást, három, illetve négyévente tartanak a tanács és a polgárságot képviselni hivatott, városonként eltérő számú, tekintélyes polgárból álló testület, a választott község, más nevükön a belső és a külső tanács tagjaira kiterjedő teljes választást. A közbenső időben alkalmanként csak egyes városi hivatalok személyzetét újítják meg, amit a főhivatalokra is kiterjedő restauratiotól megkülönbözetve renovationak neveznek. Az 1830-as választást követően pedig már csak 1835-ben, 1841-ben és 1846-an kerül sor tisztújításra. Azt, hogy milyen időközönként kerüljön sor tisztújításokra, hagyományosan a városi privilégiumok szabályozták. Az évenkénti választás gyakorlata kezdetben általános volt, és egyes helyeken, Kassához hasonlóan a 18. század végéig fennmaradt, másutt már a 17. század folyamán áttértek a két-vagy há-1 Liber Restauratiorum ab anno 1758, Archív Mesta Košiće (AMK), Suplementum H. III/2, REST. 10 Beszédes módon a bejegyzések szerint kétéves kihagyás volt 1785-ben és 1786-ban, aztán csak egy-egy évben, 1790-ben, 1792-ben, 1794-ben és 1799-ben maradt el a tisztújítás.
