Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
1114 CZOCH GÁBOR romévenkénti választásra.2 A túl sűrű tisztújítás nem felelt meg a szakszerű és eredményes közigazgatás követelményeinek, ezért javasolta a hároméves periódus egységes bevezetését az 1790-ben kiküldött országgyűlési bizottság városokra vonatkozó tervezete. Ez azonban, a többi bizottsági munkálattal együtt, mint ismert, papíron maradt és legközelebb csak 1825-ben vették elő ismét, amikor nyomtatásban is megjelentették, majd az 1827. évi törvények értelmében kiküldött újabb országgyűlési bizottság munkálataihoz szolgált alapul. Ez az újabb bizottság csak némileg módosított az eredeti tervezeten, mindenestre az ő munkájuk sem került a következő országgyűlés elé.3 Az 1843-ban készített, igen részletes városi törvény tervezete már hatéves időszakonkénti tisztújításokat irányzott elő. Bár ezt a tervezetet részletesen tárgyalta az országgyűlés, végül azonban — egyéb okok miatt — ez sem emelkedhetett törvényerőre.4 A városi autonómia egyik legfontosabb eleme a bíró, a tanács és más tisztviselők szabad választása. A szabad királyi városok önrendelkezési jogát azonban az udvar, centralizációs törekvéseinek szellemében, már a 17. század közepétől kezdődően fokozatosan korlátozta. Ennek részeként pedig a tisztújítások kiírását uralkodói jóváhagyáshoz, vagyis a városokat felügyelő két kormányszerv, a Magyar Királyi Helytartótanács és a Magyar Királyi Kamara engedélyéhez kötötték, és lebonyolításukat egy erre a célra kiküldött királyi biztos felügyelete alá helyezték.5 Ennek következtében, mint az a kassai városi tanács üléseinek alább elemzett jegyzőkönyveiből is kiviláglik, az tehát, hogy milyen időközönként kerülhetett sor a tisztújításra, a forradalmat megelőző években alapvetően már nem a városok saját szabályozásától, hanem a felettük szoros ellenőrzést gyakorló kormányszervek döntésétől függött. Ennek a rendszernek a jellemzőit és anomáliáit sűrítve jól mutatják az 1846-os kassai tisztújítás körülményei, előzményei, illetve a megszervezése kapcsán felmerülő problémák. Az 1846-os tisztújítás és előzményei Az 1846-os választás előzményei után keresve hamar kiviláglik a tanácsülések jegyzőkönyveiből, hogy erre még a megelőző, 1841-ben tartott tisztújításhoz kapcsolódó konfliktusok is hatást gyakoroltak; továbbá, hogy a tisztújí-2 így például Győrött. L. erről Balázs Péter. Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp. 1980. L. még Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Kolozsvár 1943. 119. 3 E bizottsági munkálatokat részletesen ismerteti Csizmadia A: Városi jog i. m. 104-129. 4 Törvény Czikkely. A királyi városokról. Pozsony 1843. 367.§. 5 Oszetzky Dénes: A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. Bp. 1935. 51-82. Az udvar centralizációs törekvéseivel, a városi autonómia korlátozásával és a királyi biztosi intézménnyel több tanulmányában is foglalkozott H. Németh István. L. például H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László - Tilcsik György. Szombathely 2003. 229-254.; H. Németh István: Az állam szolgái vagy a város képviselői? A központosító várospolitika hatásai a soproni politikai elit átrendeződésére. Soproni Szemle 61. (2007) 125-141.; H. Németh István: Várospolitika új utakon: Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17-18. század fordulóján. URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv. 7. (2012) 283-308.
