Századok – 2015

2015 / 5. szám - Tóth Árpád: Nemesség, polgárság és honorácior értelmiség határán: városi tisztségviselők a késő rendi társadalom korszakában

1110 TÓTH ÁRPÁD előtt született nemzedék azonban a társadalmi emelkedés sajátos — társadal­milag heterogén és a térben is jelentős utat megtevő — mintázatát mutatja fel. Ugyanazon bazini csizmadia mester, Ferdinand Sloboda három fia közül a leg­idősebb, Samuel a hagyományos polgári karrierútnak megfelelően, szülőváro­sában gombkötő mesterként jutott el a hagyományosan legmagasabb polgári tisztségre: a választott polgárság szószólójának választották meg. Két öccse vi­szont nem szakmát tanult, hanem lateiner pályán indult el: Johann, a kisebbik a jogi ismeretek birtokában Bazin aljegyzője lett, Michael, a középső viszont az ügyvédi képesítést is megszerezve Pestre költözött, és ott protestánsként az el­érhető legmagasabb szintre jutott el: a város egyetlen evangélikus tanácsnoká­nak egyik lányát feleségül véve és a városi ügyészségen kisebb tisztséget vállal­va apósa halála után mintegy megörökölte annak tanácsnoki tisztségét.49 Ezzel az ország tulajdonképpeni fővárosában a tekintélyes evangélikus közösség legfontosabb világi vezetője lett, ugyanis a városi tanácsban az 1790-es évek óta egy „hely” az evangélikus felekezetűek számára volt fenntartva. * A bemutatott folyamatok és példák talán elegendőek ahhoz, hogy megálla­pítsuk: eddig egyáltalán nem vagy csak véletlenszerű válogatás alapján felhasz­nált történeti források (tisztújítási iratok, címtárak, egyházi és iskolai anya­könyvek) szisztematikus kutatásával és a prozopográfiai módszer alkalmazásá­val jelentősen árnyalható az az eddigi, erősen elnagyolt kép, amely a városi tisztviselőket rekrutációját tekintve oligarchikus és a nemesedés esélyének igé­zetében élő csoportként ábrázolta. Noha a pozsonyi evangélikus közösséghez kapcsolódó pályafutások aligha általánosíthatók a városi tisztviselők országos szinten több ezres tömegére, arra mindazonáltal alkalmasak, hogy észreve­gyük: a 19. század elejére megjelentek a modern, bürokratikus hivatali üzem kialakulásának feltételei, és ez a városi igazgatás létszámbővülésén kívül fő­ként a társadalmi környezet megváltozására vezethető vissza. A rendi viszo­nyok visszaszorulása utat engedett a növekvő társadalmi mobilitásnak, amennyiben a felsőbb szintű iskoláztatás társadalmi kiterjedése és időbeni (mind magasabb osztályokra történő) meghosszabbodása lehetőséget teremtett egy polgári hátterű, professzionális városi tisztviselői kar megszületésének. Ed­digi ismereteink alapján nem tudjuk megítélni, hogy a latinos műveltségű isko­láztatás milyen mértékben és főleg hogyan hatott a városi tisztviselők művelt­ségére és hivatali munkavégzésére.50 A városi tisztviselés helye azonban elmoz-49 Samuel Sloboda Bazinban gombkötőként szerzett polgári jogállást 1810-ben, szószólói tiszt­ségében említi a polgárkönyv (polgárkezesként) 1840-ben és 1845-ben, Johann öccse 1814-ben aljegy­zőként tette le a polgáresküt. Státny okresny archív v Pezinku. Protocolum civium Bazin. 1776-1851. A Blaskovits-féle címtár 1837-es kiadásában Bazin vezetői között szerepel Johann von Szloboda polgármester, Ferdinand von Szloboda szószóló és Wilhelm von Szloboda városi adószedő. Nemesi jogállásukra vonatkozólag nincs adat. (Pesther und Ofner Wegweiser 1837.) Michael Slobodara 1. Schmall L.\ Adalékok i. m. 160, 185.; Tóth A.: Hivatali szakszerűsödés i. m. 52. 50 Csupán elszórt adatokkal rendelkezünk tudományos munkát végző városvezetőkről, illetve városi hivatalnok hagyatékában talált, jelentős könyvállományról - 1. például Patachich József ha­gyatéki leltárát: Budapest Főváros Levéltára, IV 1202. cc. (Testamenta et Inventaria), AN. 2001.

Next

/
Thumbnails
Contents