Századok – 2015
2015 / 5. szám - Tóth Árpád: Nemesség, polgárság és honorácior értelmiség határán: városi tisztségviselők a késő rendi társadalom korszakában
Tóth Árpád NEMESSÉG, POLGÁRSÁG ÉS HONORÁCIOR ÉRTELMISÉG HATÁRÁN Városi tisztviselők a késő rendi társadalom korszakában A 19. század első felében élt és hivatalt viselt városi tisztviselők helyzetével foglalkozó szakirodalom igen csekély. Nemcsak általánosságban, országos kiterjedésű társadalmi csoportként nem vonzottak a városatyák számottevő kutatói figyelmet, de az egyes városok történetének monografikus feldolgozásaiban, az ún. városbiográfiákban1 is legfeljebb esetlegesen, reflektálatlanul vagy ellentmondásosan kerültek ábrázolásra. Pedig Kosa János 1938-ban még úgy látta, hogy a városi tisztviselőkre vonatkozóan aránylag — a vármegyei vezetőkhöz képest — gazdagok az ismereteink, ám az azóta eltelt évtizedek során alig bővült ez a tudás.2 A városi tisztviselők, mint társadalmi csoport monografikus kutatásának hiányát jelen tanulmány sem tudja pótolni; célom inkább az, hogy szempontokat és értelmezési kereteket javasoljak egy jövőbeli átfogó vizsgálatához, illetve hogy néhány példán keresztül a kérdéskör jelentőségét és érdekességét bemutassam. A városi tisztviselők történetének három, egymástól többé-kevésbé eltérő szempontú megközelítése ragadható meg. Közülük legrégibb hagyománya annak az irányzatnak van, amelyet igazgatástörténetinek nevezhetünk. Ennek optikájából nézve a legfontosabb eseménysor a városi hivatalszervezet kifejlődése, amely ennek differenciálódásában és létszámbővülésében ragadható meg. Az ilyen ábrázolásban a tisztségviselők elsősorban mint hivatali utasítások által szabályozott feladatok végrehajtói, illetve — ha erre alkalmas forrásanyag rendelkezésre áll — mint a tisztújítások kulcsszereplői jelennek meg. Az ilyen vizsgálatok jellegzetes terméke az archontológiai kiadványoktól és a hivatali utasítások forrásközlésétől a monografikus feldolgozásig terjed.3 1 Gyáni Gábor. Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok. Századvég Új folyam 1997. 4. 55-69. 2 Kása János-. Magyar rendiség és osztálytársadalom. Magyarságtudomány 1. (1942.) 374-375. 3 Schmall Lajos: Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. Bp. 1899.; Flaxmayer József: Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-ig. (Statisztikai Közlemények 79. köt. 4.) Bp. 1936. különösen 45-48.; Bónis György: Pest-budai hivatali utasítások a XVIII. században. (Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 6.) Bp. 1974.; Bak Borbála: Győr szabad királyi város igazgatása, 1743-1778. (Tisztségviselők, alkalmazottak.) Bp. 1980.; Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon, 1686-1848. Bp. 1989.
