Századok – 2015

2015 / 5. szám - Kujbusné Mecsei Éva: "Ki légyen főbíránk" Nyíregyháza főbírái 1753 és 1848 között

1088 KUJBUSNÉ MÉCSÉI ÉVA ságszolgáltatást már csak olyan főbíró irányíthatta, koordinálhatta, aki megfe­lelő kvalitások mellett megfelelő ismeretekkel rendelkezett. 1826-ban a tisztújítás időpontjának állandóvá tételétől remélték a bíróvá­lasztáson való részvétel biztosítását, ugyanis az új szabályrendelet szerint a vá­lasztásra jogosultak köre jócskán megcsappant: „a bírói választásnak ideje ál­landóul karácsony ünnep harmadik napján reggeli órakor, éspedig e folyó esz­tendőre nézve december 27-én tartasson, de a választásra és votizálásra csupán helyes polgárok bocsáttassanak.”25 Ez a statutum a bíróválasztásban már egy új szakasz nyitánya, hiszen eddig minden lakosnak bevett nyíregyházi férfi vá­lasztó és választható volt a különböző tisztségekre. Ez évtől kezdve csak a gaz­daságilag legtehetősebb, polgártaksát is befizetők dönthettek szavazatukkal vagy hivatali munkájukkal a közösség sorsáról. Ráadásul a statutum szerint a Karácsony második napján tartott utolsó városi gyűlésen „a választott közön­ség votuma által hat tanácsbeli és tizenkét választott közönségbeli személyek­ből álló deputatiót nevez ki. Ezen deputatio a bírói választás napját megelőző este a városházánál öszveülvén a bírói hivatalra candidálandó hat személyekről elébb tanácskozik, annak utána pedig egyenként egy oldalszobába menvén, ott ki-ki vallás és nemesi vagy polgári rangkülönbség nélkül tetszése szerint a candidatiora legérdemesebbnek vélt tanácsbeli és választott közönségbeli hat személyeket a jegyző által egyforma nagyságú papírosra felirat, s magához vé­­vén az eszerint általa tett candidatiót foglaló papírost, azt a többi deputált sze­mélyekkel egyszerre s öszvekeverve, a már együtt ülő egész deputatiónak bead­ja. Mely papírosok egyről egyre megvizsgáltatnak, s amely hat személyek esze­rint legtöbb votumot nyertének, azok másképp, a közhíradással is öszvegyűj­­tött polgárok előtt, mint bírói hivatalra candidált személyek felolvastatnak és a polgárok votizálásra bocsátatván, az eszerint legtöbb votumot nyert személy főbírónak kineveztetik. A főbírónak elválasztása után nyomban a vicebírónak választása vétetik elő, eképpen minekutána a bírói választás napját megelőző este öszvegyűlt deputatio a főbírói hivatalra való candidatiót elvégezte, ugyan­azon megírt módon a vicebírói hivatalra kétrendbeli, úgymint az egyiket csupa nemes, a másikat csupán polgári rendből való személyekből álló candidatio vi­cebíró elválasztása végett felolvassa, éspedig oly móddal, hogy mivel mind az eddig is observált szokásnál fogva, mindpedig azért is, mivel ennek utána az egyik bírói hivatalhoz egyszersmind a nemesek főhadnagyi hivatala26 is kötve lészen, a deputatio teljes figyelmét fogja arra fordítani, hogy ha a főbíró polgári rendből választatott, ezen esetben a vicebírói hivatalra nemes személyekből álló candidatio és megfordítva, ha főbírónak nemes személy választott el, vice­bírónak nem nemes személyekből álló candidatio olvastasson fel.”27 Nem vélet­len, hogy ebben az időszakban nincsenek új városvezetők. A candidáltak között 25 Uo. No. 46. 1824. 26 A hadnagyi szék elöljárójaként a nemesek hadnagya 1786-tól intézte a nemesek egymás kö­zötti ügyeit és az adójuk beszedését. 27 1826-ban a megyei küldöttség azt szorgalmazta, hogy újra 12 jelölt legyen mindkét bírói tisztségre, de a város jogaihoz ragaszkodva megtartotta eredeti elképzelését és csak hat főt jelölt. Lásd MNL SZSZBML, V A. 11. 2/2. No. 1089. 1826.

Next

/
Thumbnails
Contents