Századok – 2015
2015 / 5. szám - Kujbusné Mecsei Éva: "Ki légyen főbíránk" Nyíregyháza főbírái 1753 és 1848 között
1088 KUJBUSNÉ MÉCSÉI ÉVA ságszolgáltatást már csak olyan főbíró irányíthatta, koordinálhatta, aki megfelelő kvalitások mellett megfelelő ismeretekkel rendelkezett. 1826-ban a tisztújítás időpontjának állandóvá tételétől remélték a bíróválasztáson való részvétel biztosítását, ugyanis az új szabályrendelet szerint a választásra jogosultak köre jócskán megcsappant: „a bírói választásnak ideje állandóul karácsony ünnep harmadik napján reggeli órakor, éspedig e folyó esztendőre nézve december 27-én tartasson, de a választásra és votizálásra csupán helyes polgárok bocsáttassanak.”25 Ez a statutum a bíróválasztásban már egy új szakasz nyitánya, hiszen eddig minden lakosnak bevett nyíregyházi férfi választó és választható volt a különböző tisztségekre. Ez évtől kezdve csak a gazdaságilag legtehetősebb, polgártaksát is befizetők dönthettek szavazatukkal vagy hivatali munkájukkal a közösség sorsáról. Ráadásul a statutum szerint a Karácsony második napján tartott utolsó városi gyűlésen „a választott közönség votuma által hat tanácsbeli és tizenkét választott közönségbeli személyekből álló deputatiót nevez ki. Ezen deputatio a bírói választás napját megelőző este a városházánál öszveülvén a bírói hivatalra candidálandó hat személyekről elébb tanácskozik, annak utána pedig egyenként egy oldalszobába menvén, ott ki-ki vallás és nemesi vagy polgári rangkülönbség nélkül tetszése szerint a candidatiora legérdemesebbnek vélt tanácsbeli és választott közönségbeli hat személyeket a jegyző által egyforma nagyságú papírosra felirat, s magához vévén az eszerint általa tett candidatiót foglaló papírost, azt a többi deputált személyekkel egyszerre s öszvekeverve, a már együtt ülő egész deputatiónak beadja. Mely papírosok egyről egyre megvizsgáltatnak, s amely hat személyek eszerint legtöbb votumot nyertének, azok másképp, a közhíradással is öszvegyűjtött polgárok előtt, mint bírói hivatalra candidált személyek felolvastatnak és a polgárok votizálásra bocsátatván, az eszerint legtöbb votumot nyert személy főbírónak kineveztetik. A főbírónak elválasztása után nyomban a vicebírónak választása vétetik elő, eképpen minekutána a bírói választás napját megelőző este öszvegyűlt deputatio a főbírói hivatalra való candidatiót elvégezte, ugyanazon megírt módon a vicebírói hivatalra kétrendbeli, úgymint az egyiket csupa nemes, a másikat csupán polgári rendből való személyekből álló candidatio vicebíró elválasztása végett felolvassa, éspedig oly móddal, hogy mivel mind az eddig is observált szokásnál fogva, mindpedig azért is, mivel ennek utána az egyik bírói hivatalhoz egyszersmind a nemesek főhadnagyi hivatala26 is kötve lészen, a deputatio teljes figyelmét fogja arra fordítani, hogy ha a főbíró polgári rendből választatott, ezen esetben a vicebírói hivatalra nemes személyekből álló candidatio és megfordítva, ha főbírónak nemes személy választott el, vicebírónak nem nemes személyekből álló candidatio olvastasson fel.”27 Nem véletlen, hogy ebben az időszakban nincsenek új városvezetők. A candidáltak között 25 Uo. No. 46. 1824. 26 A hadnagyi szék elöljárójaként a nemesek hadnagya 1786-tól intézte a nemesek egymás közötti ügyeit és az adójuk beszedését. 27 1826-ban a megyei küldöttség azt szorgalmazta, hogy újra 12 jelölt legyen mindkét bírói tisztségre, de a város jogaihoz ragaszkodva megtartotta eredeti elképzelését és csak hat főt jelölt. Lásd MNL SZSZBML, V A. 11. 2/2. No. 1089. 1826.
