Századok – 2015

2015 / 5. szám - Kujbusné Mecsei Éva: "Ki légyen főbíránk" Nyíregyháza főbírái 1753 és 1848 között

NYÍREGYHÁZA FŐBÍRÁI 1753 ÉS 1848 KÖZÖTT

1083

va »községházává« tettek; eddig a koronkénti főbíró lakása szolgált e célra” - írta a krónikás.13 Filyó György főbíró és az elöljáróság nemcsak a községházára fordítottak figyelmet — aminek szükségesége mutatja a közösségi feladatok gyarapodását, az ügyintézés kiterjedését is —, hanem megindították azt a pusztabérlési gyakorlatot, amelynek eredményeként olyan volumenű állattenyésztésre nyílt lehetőség, amire a széles, de a lakosságszám rohamos emelkedése miatt egyre szűkebbé váló határ nem adott alkalmat.14

A betelepítés utáni évtizedek bíráiról nem lehet sokat tudni. Csupán az adóösszeírásokból, az alkalmanként fennmaradt végrendeletükből, hagyatéki irataikból, továbbá az evangélikus egyház jegyzőkönyvének rövid bejegyzéseiből következtethetünk anyagi helyzetükre, a későbbi történetírók által használt jelzőkből pedig jellemükre. A legelismertebbeket „előrelátó”-ként dicséri az itt fél évszázadig nótáriusként tevékenykedő Miskolczy Mátyás. Ilyen volt pl. a szállásokat kialakító Bencs András mellett a szarvasi Franko György, aki 1780-ban viselte a bíróságot. Annak ellenére, hogy keménykezűnek tűnt, a következő évre is újraválasztották. Pedig a két adószedő mellé még nyolcat állítva könyörtelenül behajtotta a tartozásokat, lefoglalva a hátralékosok barmait, teheneit. Igaz, bírósága idején született az a földkoncentrációt gátló statutum is, amely szerint „hogy a szántóföldek használatának jótéteményéből több emberre is háramoljon haszon, megújítódott az a szokás és rendszabály, hogy senki birtoka nem lehet több 4 kötélnél.”15

Pápay György, aki 1784-ben fő-, 1797-ben törvénybíró volt, 1802-ben kelt végrendeletében az alábbiakat hagyta három fiára és három lányára:

„... vagyon pedig a gazdaságomban itten a városban belső házam Gyuris Istvánnak szomszédságában.

2. A kisteleki szőlőkben másfél nyilas szőlőm.

3. Négy kötél földem fekvő szálláson.

4. Tíz öreg, vagyis jármos ökör.

5. Tehenem hét.

6. Kétesztendős ökörtinó kettő.

7. Tavalyi ökörtinó kettő.

8. Egy tavalyi üsző.

9. Lovam vagyon nyolc, mind hámos, és idei egy csikó.

10. Juhom vagyon hatvan fejős juh, toklyó harminc darab.

11. Két vasas szekér, az egyik ugyanúgy, a másik futós szekér.

12. Fakó ökörszekerem egy.

13 Leffler Samu: Nyíregyháza város története. In: Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1900. 99. Az első községháza megvétele után 11 évvel nagyobb épületbe költözött az elöljáróság, 21 év múlva pedig új városházát építtettek. 1837-ben azonban már ezt sem találták megfelelőnek egy szabad és privilégizálttá vált város számára és 1842-ben még újabb, modernebb városházát emeltettek Povolny Ferenc debreceni építőmester tervei alapján. Az épületek nagyobbá, impozánsabbá válása is szimbolizálta a város joggyarapodását, a városvezetés hatáskörének és számának bővülését.

14 A nyíregyháziak gazdasági potenciáját a jó piaccal bíró ökör, szarvasmarha, juh és ló tenyésztése alapozta meg.

15 Balogh I.: Nyíregyházi bírák i. m. 106.