Századok – 2015
2015 / 5. szám - Héjja Julianna Erika: "Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények" Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében
1070 HÉJJÁ JULIANNA ERIKA úttörő vállalkozások is alapul szolgáltak a Palugyay Imre-féle általános érvényű összefoglaláshoz, amely 1844-ben jelent meg.5 Emellett az egyes posztok feladat- és hatáskörét érintő ismertetések is készültek.6 Mindezekre roppant nagy szükség volt, hiszen bebizonyosodott, jórészt a feladat- és hatáskörök tisztázatlanságából adódik sok mulasztás és hanyagság. Általánosságban a megválasztott, kinevezett tisztviselőktől és minden megyei alkalmazottól pontos, lelkiismeretes munkavégzést vártak el. Egy kancelláriai leirat a megyék számára előírta, hogy — különösen bűnügyekben, ahol élet és szabadság forgott kockán — a tisztviselők hibáit és hanyagságát a kellő felügyelettel akadályozzák meg, illetve szigorú megrovásban részesítsék őket. A határozott fellépés elkerülhetetlen volt, hiszen a negyedévente ülésező törvényszékeken országosan olyan nagy volt a hátralékos ügyek száma, hogy a kérelem előterjesztése és elintézése között akár négy-öt hónap is eltelhetett.7 A helytartótanács 1792-ben kimondta, választás vagy kinevezés útján elnyerhető közhivatalra előző állásából vétség miatt kitett személy csak külön mérlegelés után helyezhető.8 Egy újabb, 1812-es végzés szerint a bűnös tisztviselőt állásától el kellett mozdítani, de az illető ezzel együtt sem zárta ki magát feltétlenül a további közhivatalviseléstől.9 Igaz, ennek ellenkezőjére is volt példa, Arad megyében egy, az alispánt megrágalmazó alügyészt büntetésként minden országos tisztségre alkalmatlannak nyilvánítottak.10 A 22738/1836. szeptember 5. számú helytartótanácsi rendelet kimondta, hogy cégéres vétkűek soha többé hivatalt Nyáry Pál. Pesten 1840.; [Sréter János]: Nógrád megye beligazgatása állapotjáról hivatalos jelentés a második alispány által. Pesten 1842. 5 Palugyay Imre: Megye-rendszer hajdan és most. 2. Megye-hivatalok. Pest 1844. 6 Pl.: Domokos Lőrinc: Bihar vármegyének a magazinalis comissariusoknak szóló instructioja. Nagyvárad 1804.; Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa 1842.; Generale normativum in re sanitatis, 1770. Szervezett egészségügyünk 1770-es alaprendelete. Orvosok, sebészmesterek, patikusok, bábák, és a járványügy a XVIII. század magyar jogalkotásában. Ford. és magy. Balázs Péter. (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára 51.) Piliscsaba-Bp. 2004. 7 19656/1496. I. sz. kancelláriai leirat. Dombováry Géza: Fenyitő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. Bp. 1906. 229. 8 A 7649/1792. április 10. sz. helytartótanácsi rendelet értelmében „a közhivatalokra érdemes és minden hiba nélkül való férfijak emeltessenek, minden jurisdictióknak, amelyek hivatalokat akár választás, akár pedig nevezés által osztogathatnak, [a király azt parancsolja, hogy] azon jurisdictio, amely olyatén embert, aki elkövetett hibájáért vagy vétkéért előbbeni hivatalából kitétetett, minek előtte az eránt a felsőbb helyekre jelentést tenne, valamely közönséges hivatalra emelne vagy pedig valamely hivatalnak elnyerésére aztat ajánlaná, azon kívül, hogy a környülállások, amelyek elbocsátására okot nyújtottak, kitétetnének, mint az említett kegyelmes parancsolatnak általhágója, szoros kérdés alá fog vétettetni.” Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BéML) IV A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 596/1792. 9 A helytartótanács 21443/1812. szeptember 1. sz. előírta: „midőn valamely közönséges hivatalban lévő tisztviselő valami elkövetett bűnös tette miatt törvényes megítélés alá vevődik és valósággal bűnösnek találtatik, a hivataljától is el kellessen mozdítani, anélkül mindazáltal, hogy ezentúl viselendő közhivatalokra alkalmatlannak deklaráltatna. Fennmaradván m. a. őfelségének 1792. észt. 10-a ápril. 7649. sz. a. költ abbéli rendelése a maga erejében, mely szerént ha az ilyetén személyek közhivatalra proponáltatnak, mindenkor őfelségének környülállásosan az ő történt elbocsáttatásokat és a tettet, amely reá okot adott, felelet terhe alatt be kell jelenteni.” MNL BéML IV A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1355/1812. 10 Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. (Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája) Arad 1895. 629.
