Századok – 2015

2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz

LELETKATASZTER, KORPUSZ 1003 pesség etnikumának és társadalmi helyzetének meghatározására fordított.67 Vé­leményét a kötet ismertetői leginkább a temető megnyitásának évtizedét illető­en vitatták,68 és határozottan elutasították a szerző sejtését az eltemetettek ka­zár etnikumáról.69 Miután a majsi temetőt leszámítva a többi lelőhely zömében is vagy részlegesen feltárt falusi temető, esetleg csak néhány sír, vagy szórvány­lelet, ezekre csak a lelőhelyszámuk felsorolásával utalok.70 Kiemelést érdemel viszont a földgéppel bolygatott mohácsi lelőhely (20), a megye egyetlen szállási temetőrészlete a 10. század második feléből, ahol 1942-ben 12 sírt dúltak fel, majd 1949-50-ben gépek által megtalált 1-2., 4-5. sírt is csak utólag hitelesítet­ték. Közöttük négy részleges lovas temetkezés volt, hármójuk nemesfém viseleti tárgyakkal, kettejük pedig szablyamarkolatú karddal (1., 3.). Szokatlanul gazdag leletei egy lószerszámos lovas íjásznak voltak (5.), akit aranyozott ezüst- és ezüst­­veretekkel kivert bőrkabátban/-kaftánban és bőrcsizmában temettek el, az övét kétféle aranyozott ezüstrozetta díszítette. A szórványleletek között előkelő nőre utaló ékszerek is megőrződtek. A kötet ismertetői a feldolgozást a korábbi korpusz elvárásokkal vetették össze, dicsérték az ásatási helyszínek utólagos bemérése alapján korrigált te­metőtérképek (7-8, 32) újbóli megjelentetését, viszont leginkább a már publi­kált temetőkre71 vonatkozóan kapcsolatban hiányolták a leletek újraközlésének elmaradását, aminek következtében az olvasónak mégis az eredeti kiadványok­hoz kell fordulnia.72 Ellenvetést váltott ki Kissnek az általa értékelt lelőhelyek alapján kialakított véleménye, hogy Baranya megyében csak a 960-970-es évek-67 Vö. Kiss Attila 1983, 176-199. 68 A temető felhagyását a szélső sírokban lelt I. László-denárok megbízhatóan jelezték, vitatni az érmés sírok gyűrűje által közrefogott központi temetőmag kezdetét lehetett, Kiss a 960/70-es évekkel számolt: uo. 176; vitatta Mesterházy Károly: 1984, 289 (59. jegyzet); hasonlóképpen László Kovács: Zur ersten Publikation einer neuen Veröffentlichungsreihe... Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 34 (1984) 274-277. 930 tájára tette: István Bóna: Bemerkungen zum 1. Bd. des Werkes: Das landnahme- und früharpadenzeitliche Fundmaterial Ungarns... Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 34 (1984) 290; Fodor István pedig 950 tájára, akár előttre tette: Fodor István: 1985, 246, 247 (59. jegyzet). 69 Értékelését azzal zárta, hogy a lelőhely közelébe azonosítható az 1093-as nyárádi határjárás­ban említett terra populorum Kaza határrész egy hajdani kazár lakosság településére utal, amely a honfoglaláskor érkezhetett, s az államalapítás idején máshonnan ide telepítve nyithatta meg a teme­tőt: Kiss Attila 1983, 191-196. Elutasítólag: István Bóna 1984, 291-294 (68. jegyzet); Kovács László 1984, 276-277 (68. jegyzet); Mesterházy Károly 1984, 288-289 (59. jegyzet); Fodor István 1985, 246 (59. jegyzet). 70 10. századi szállási/falusi temetőre utaló leletek: bronz övveretek (6/1-2), rombusz alak köré írt háromlevelű palmettadíszes hajfonatkorong-pár (6/3); 10-12. század falusi temetők kisebb-na­­gyobb meghatározatlan korú szakaszára, illetőleg ilyenre utalható szórványleletek (2-5, 6/4r-5, 7-16, 18-19); templom körüli temetőre utaló leletek (1, 12, 22?, 27?). 71 Lehetséges, hogy nem volt szerkesztői-szerzői egyetértés a nagyobb sírszámú, illetőleg régeb­bi feltárású temetők (6/3, 7-8, 10, 23-24, 31-32) esetében. 72 Vö. Mesterházy Károly 1984, 288 (59. jegyzet); Fodor István 1985, 245 (59. jegyzet); László Kovács 1984, 280-281 (68. jegyzet). A későbbi köteteket illetően volt jelentős Mesterházynak az a módszertani megjegyzése, „hogy bár a corpus a sírleletek közlését tűzte ki céljául, a nagyharsányi kincsleletet mégis jó lett volna itt is közölni”.: uo. 289. Az említett kincsről: Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Budapest 1986, 34—55; László Kovács: Über den Schatz von Nagyharsány und den Lanzen-Denar Stephans I. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 40 (1994) 363-380.

Next

/
Thumbnails
Contents