Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
998 KOVÁCS LÁSZLÓ tételnek érzelmi alapja volt, ugyanis az előkészületek közepette nagy meglepetést okozott Anton Točik (Karásznó/Kisucakrásznó/Krásno nad Kysucou, 1918 - Nyitra/Nitra, 1994) 1968-ban megjelent rendkívül szép 10. századi magyar leletanyagot közreadó korpusz jellegű munkája — egyébként első a trianoni Magyarország szomszédos területeiről47 —, ami felerősítette Dienes óhaját arra nézvést, hogy a magyar sorozat a felvidékinél még kiemelkedőbb emlékeket produkáló szabolcsi kötettel induljon. A második kötetbe a Zempléntől Nógrádig terjedő terület tartozott volna, amelynek megírására sem Szabó János Győző (Eger), sem K. Végh Katalin (Miskolc) nem vállalkozott, csak az egri Nagy Árpád (Grossengersdorf/Ausztria, 1945 - Eger, 1989) csatlakozott. Végül a harmadik kötetet egy dunántúli, majd Kiss Attila javaslatára csak Baranya megyeire szűkített, de a frissen feltárt majsi temetővel bővített korpusz képviselte volna.48 A kötettervek bemutatását követően Dienes mind a feldolgozások leíró, mind az értékelő részéhez magyarázatokkal tarkított hihetetlen részletességű, követelményrendszert csatlakoztatott,49 majd az 1970 végéig elvégzett munkálatokat szemléltette, nem feledkezve meg a hátráltató tényezőkről sem.50 Az 47 A Felvidékről: Anton Točik: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Archaeologica Slovaca - Catalogi Instituti Archaeologici Nitriensis Academiae Scientiarum Slovacae 3 (1968); Anton Točik: Flachgräberfelder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei. Slovenská Archeológia 19 (1971) 135-276; Anton Točik: Materiály k dejinám Juzného Slovenska v 7.-10. storoči (Materialien zur Geschichte der Südslowakei im 7.-14. Jahrhundert). Studijné Zvesti Archeologického Ustavu Slovenskej Akademie Vied 28 (1992) 5-250. A Délvidékről: Nebojša Stanojev: Nekropole X-XV veka u Vojvodini. 712 kataloških jedinica/Nekropolen aus dem 10.-15. Jahrhundert in der Vojvodina. 712 Katalogabschnitte. Novi Sad 1989; bírálata: László Kovács: Bemerkungen zur Arbeit von Nebojša Stanojev... Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 43 (1991) 399-424; új lelőhelyjegyzék: Takács Miklós 2013, 656-661 (18. jegyzet). A Burgenlandból: Martin Obenaus: Arpadenzeitliche Gräberfelder und Grabfunde des 10. bis 12. Jahrhunderts in Ostösterreich. Fundmateriehen des Burgenländischen und Niederösterreichischen Landesmuseums. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 135. Eisenstadt 2010. Erdélyből: lásd alább! 48 1969-70-ben ezzel a kötetbeosztással folyt a munka, de 1970 végére kiderült, hogy a harmadiknak vett baranyai kötetet előbbre keh sorolni: „A jelentésből kitűnik, hogy igen előrehaladottnak látszik a kis anyagot felölelő Baranya-megyei X-XI. századi leletek feldolgozása. Önmagában nem kerülhet kiadásra, s Kiss A. egyik legutóbbi megbeszélésünk során felvetette, hogy csapjuk ezt az anyagot az I. kötethez. Ezt a megoldást nem tudjuk elfogadni, s nemcsak azért, mert az I. kötet anyaga különben is hatalmassá duzzadt, de a mű egész szellemének is ellentmondna, hiszen corpusunk az egykori területi egységek jellemzésére törekszik. Kitűnő megoldásnak látszik viszont, ha a korszerűen feltárt majsi temető anyagát csatoljuk hozzá (több mint 1000 sír és 100 képes tábla), így önálló kötetként is megjelenhetne és egy zárt területi egység teljes hagyatékának közreadását jelentené. A szerző e megoldásba beleegyezett és ezért javaslom, hogy a kötet kiadását a tervezett időpontnál előbbre hozva, az EK-magyarországi kötet után, sorozatunk II. köteteként jelentessük meg. Az I—II. kötet így nagyjából egyidőben kerülhetne nyomdába, ha egy hosszabb, nyugalmas időszak lehetővé teszi az elmélyült munkát.” : Dienes István 1970, 1-2, 21-22 (41. jegyzet). 49 Dienes István 1970, 3-13 (41. jegyzet). 50 A következő tényezőket sorolta fel: 1. Várakozás Bartha Antal, Dienes István, Györfíy György, Heckenast Gusztáv, László Gyula és Szűcs Jenő megjelenés előtt álló könyveire vagy tanulmányaira, amelyek eredményeit az elvi részekben hasznosítani kell, 2. „A vidéki múzeumok anyagának rendezetlensége, látszat rendje, a szerteszét beleltározott, hanyagul azonosított leletek, illetve azok összekeresése, újraazonosítása... Sok leletcsoport végleges összeállítása azért késik, mert eddig nem sikerült megfelelően összeválogatni az anyagot, pedig a régi jegyzeteket, vázlatokat, régi negatívanyagot is átnéztük...”, 3. „Nem tudtunk változtatni lényegesen azon, hogy a nyíregyházi múzeumban a corpus mintegy lopva készül, a múltból adódó ellentétek — az MNM ottani ásatásai — mi-
