Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
LELETKATASZTER, KORPUSZ 993 ködő munkatárs irányítását az avar kori (6-9. századi) leletkataszter21 sikeres befejezéséig vezető szerkesztő, Szentpéteri József vállalta a munkálatok felújítását, mégpedig kétszeres kibővítéssel: az időhatárokat a 6. századtól 1301-ig növelve, a temetők, sírok, szórvány- és kincsleletek anyagához pedig a településásatások feldolgozását is csatlakoztatva. Kérésemre az alábbiakban foglalta össze a kitűzött célokat: „A 2003-ban elindított és több pályázatban is megfogalmazott »ADAM és Árpád« nevű program célja az avar kori és a fél évszázada napvilágot látott magyar vonatkozású lelőhelykataszter revíziója, kiegészítése, egységes lekérdezésű internetes adatbázisba rendezése, majd folyamatos karbantartása. Az adatbázis elsődleges feladata a Kárpát-medence 6-13. századi (avar kori, magyar honfoglalás kori és Árpád-kori) régészeti lelőhelyeinek egységes nyilvántartása, térinformatikai ábrázolása, az adatok összetett módon való kereshetővé tétele. A vizsgált korszak — azért, hogy a régészeti források lehetőség szerint összhangba kerüljenek az Árpád-kori történeti földrajz kutatásaival22 — elérheti az 1340-es éveket is. A készülő számítógépes adatbázis alapinformációinak egy lelőhelykataszter jellemzőit kell tartalmazniuk, de a keretrendszert úgy alakítjuk ki, hogy a későbbiekben egy részletes leletkataszter adataival is föl lehessen tölteni - ennek előkészítését szolgálja többek között egy Képes Szókincstár, egy illusztrált terminológiai és tipológiai vezérfonal elkészítése. A munkálatokat széles szakmai összefogás jellemzi. A programban résztvevő régészek és történészek intézményei: az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, Történettudományi Intézete és Magyar Őstörténeti Témacsoportja; a Magyar Nemzeti Múzeum, az ELTE BTK Régészettudományi Intézete, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, valamint a teljes magyar és a vizsgált témakör szempontjából érintett külföldi múzeumi hálózat intézményrendszere. Az adatbázis fejlesztéséből a ma aktív generációk egész sora kiveszi a részét mind a hazai, mind a szomszédos országok szakemberei közül; ezen túl törekszünk egyetemi hallgatók bevonására is.”23 A témarész lezárásaként említést érdemel, hogy az érmetani mellékágainak, egyrészt a Kárpát-medence 10. századi sír- és kincsleleteinek idegen (muszlim, bizánci, nyugat-európai és római) érméinek feldolgozásához, Huszár Lajos gyűjtését követve, magam közöltem listát,24 másrészt a 11-12. századi többségében magyar érme- és kincsleleteiről előbb Gedai István adott rövid át-21 ADAM = Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg, von József Szentpéteri. I—II. Varia Archaeologica Hungarica 13 (2002). 22 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Budapest, 1963-1998. A munkálatok az MTA BTK Történettudományi Intézetében Nógrády Árpád vezetésével folytatódnak. 23 A program ismertetése Szentpéteri József: A Kárpát-medence kora középkori (6-13. századi) lelőhelykatasztere (Az „ADAM és Árpád” című adatbázis előkészületeiről) címmel elhangzott a Visegrádon rendezett Hadak útján XXII. konferencián 2012. október 5-én. Az ülésszakról megjelenő kötet szerkesztői: Gróf Péter és Merva Szabina. 24 Lajos Huszár: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im Mittleren Donaubecken. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1955) 61-109; László Kovács: Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Archäologische Untersuchung der arabischen, byzantinischen, westeuropäischen und römischen Münzen aus dem Karpatenbecken des 10. Jahrhunderts. Fontes Archaeologici Hungáriáé 1989; Kovács László: A magyar kalandozások zsákmányáról. A Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Könyvtára. Budapest 2011.
