Századok – 2015
2015 / 4. szám - KISEBB CIKKEK - Fehér Lilla - Kanász Viktor: Pázmány Péter 1628-ban írt levele Dallos Miklós győri püspökhöz
986 FEHÉR LILLA - KANÁSZ VIKTOR felhagyni az ellenállásukkal a jezsuita kollégium ügyét illetően.16 A káptalan és a kollégium közötti konfrontáció azonban ezzel még közel sem ért véget; további meglétét jól mutatja Pázmány 1627. július 22-én Palloshoz írt következő levele, melyben azt tanácsolja, hogy a kollégium épületeinek tulajdonjogát szerezzék meg a király részére, aki majd azt később a jezsuiták használatára bocsájtja.17 Pázmány mindeközben a káptalannal is megegyezésre törekedett.18 Végül a jezsuita rend győri letelepítése sikerrel zárult: a király 1627-ben házat vásárolt a szeminárium számára,19 1629-ben pedig 25 000 forint értékű alapítványt hozott létre annak felállítására. Erről az eseményről fennmaradt II. Ferdinánd oklevele, melyben elismerte Dallos alapítványát és utalványozta az államkölcsönként felvett tőke hiteldíját.20 A jezsuiták letelepítését illetően a káptalan negatív hozzáállásának oka Győr városának rendkívüli helyzetében keresendő. A település ugyanis kiváltságos káptalani mezőváros volt, telkeinek nagy része a székeskáptalan tulajdonát képezte. A püspök lakhelyét az ún. belső vár, a fellegvár alkotta, mely csupán a székesegyházból, a püspöki palotából, illetve ezek közvetlen környezetéből állt, tehát a püspök földesúri joghatósága a káptalanénál jóval kisebb volt. A püspök helyzetét tovább rontotta, hogy Győr visszafoglalását követően a püspöki épületeket a katonaság is igénybe vette.21 A káptalan elismerte ugyan a jezsuita rend érdemeit, de csak akkor volt hajlandó jóváhagyni a letelepítésüket, ha sem a püspöki birtokokat, sem a káptalant területileg nem károsítják ezzel. A káptalan ellenállása azonban az eljárást csak lassítani tudta, erőfeszítéseik hiábavalónak bizonyultak, mivel II. Ferdinánd a fentebb említett 1627-es oklevelében a telkeket a Jézus Társaságának adományozta. A házak és telkek jezsuiták általi birtokbavételére 1627 októberében került sor, a káptalannal való közös hang megtalálása azonban még közel két évig váratott magára. 1629 júliusára sikerült Dallos Miklósnak és a jezsuitáknak megállapodniuk a káptalannal, de ekkorra a rend már Győr hétköznapjainak részévé vált.22 16 Uo. 601. 17 Uo. 630-631. 18 Pázmány levele a Győri káptalanhoz, 1627. október 7. Hanuy F: Pázmány Péter Bíbornok i. m. 654—655. 19 Fazekas István: A reform útján, a katolikus megújulás Nyugat - Magyarországon. Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr 2014. 32. 20 Bedy Vince-. A győregyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. 186., 189. és 380-382. Kádár Zsófia: Dallos Miklós győri püspök életútja és végrendelete (1630). In: Archivariorum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk. Kádár Zsófia - Lakatos Bálint - Zarnóczki Áron. Magyar Levéltárosok Egyesülete. Bp. 2013. 303. 21 Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr 1882. 9-11. Mindez érthető, ha figyelembe vesszük Győr stratégiai helyzetét és erődváros jellegét. Vö. Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr 1999. 9.; Gecsényi Lajos: Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján, In: Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Szerk. Gecsényi Lajos, Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár. Győr 1978. 5-6. 22 Ezt támasztja alá az a tény, hogy már 1627-ben a jezsuiták könyveket kaptak a könyvtáruk számára egy győri, vagy Győr közelében élő nemestől, ld.: Fazekas I: A reform útján i. m. 232.
