Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
94 HANTOS-VARGA MÁRTA A mértékadó Katolikus Szemle 1937 novemberében foglalta össze a disputát.38 Bár a szerző elegyíti Fejtő egymást követő munkáit (már a felütésben szóvá teszi az „ifjúkatolikusok” felé fordulást), mégis a központi gondolatokat jól kidomborítva idézi a szereplők nézeteit. Hangneme katolikus írótársaihoz hasonlóan kissé triumfalista39, ellenben kevésbé merev. Nem zárja ki a „kölcsönös támogatást” a Szép Szó (és a Szocializmus) oldalain pontosan felsorolt területeken, azonban ezt — belga mintára utalva — katolikusok egy csoportja és szocialista egyének akciójának vallja, mely elé elvi akadály nem gördül. A végszó szerint az Egyház és a szociáldemokrácia együttműködése csak a marxizmus feladása mellett lehetséges. E kategorikus konklúzió a valóságot csak részben fedte. Az első kijelentés maritain-i hatást is tükröz. Szétválasztja az egyént elkötelező, tehát keresztény individuumként/polgárként meghozott döntést [agir en chrétien], az egyháztagként meghozott elhatározástól, attól, mely ilyenformán az Egyházat is érinti és/vagy bevonja [agir en tant que chrétien]. Ellenben a két világháború közötti Magyarországon a gyakorlatban nem létezett a felsőklérustól független, laikus katolikus politika,40 továbbá az egyetemes egyházat (a vatikáni dikasztériumokat és a diplomáciát) nyilvánvalóan foglalkoztatta a marxizmus tapintható térnyerése, s nem különféle irányzatainak összevetéséből, hanem a rendszer gyakorlati működéséből41 vont le konzekvenciákat. Ettől az általános légkörtől a helyi egyházak (és tagjaik) sem tudtak elvonatkoztatni. Mi is kötötte le a Szentszék figyelmét? A forradalom exportjának félelme folytán 1932-ben a nunciusok arra kaptak utasítást, hogy megbízható és pontos értesüléseket szerezzenek a befogadó országukban folyó kommunista propagandáról.42 Alig valamivel később pedig a jezsuita generális, Wladimir Ledóchowski javaslatára a Pápai Keleti Intézet mellett titkárságot alapítottak azzal ben vezet célhoz.” Korunk Szava 1937/15-16. 433. Kozma szerint „az egyház a maga részéről szívesen együttműködik bármely csoporttal, mely humanista eszmények alapján áll, ha az illető csoport belátja, hogy abban, amiben eddig eltért a kereszténység álláspontjától, nem volt igaza. A közeledés alapja csak az őszinte belátás lehet és nem taktikai megfontolások. A körülmények adta egyútra terelődés még nem fegyverbarátság, az együttüldöztetés még nem alap a közös programhoz.” Korunk Szava 1937/17. 470. 38 Sz.n.: Szocialista békejobb. Katolikus Szemle, 1937/11. 693-695. Az írás mögött Mihelics Vid sejthető. 39 Horváth „a kommunista és szabadkőműves körök” meggyengülésével és védelemkeresésével magyarázza az összefogás gondolatát, a Katolikus Szemle pedig arról ír, hogy „a liberalizmus és a zsidóság után, immár a szociáldemokrácia is a katolikus Egyházba horgonyozná legtöbb reménységét”, mivel az törhetetlen védelmezője az emberi személyiségnek. 40 Hantos-Varga Márta-. A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban. In: Egyháztörténeti Szemle, 2014/2. 55-69. 41 1929. április 8-i dekrétummal a vallásüldözés új hulláma kezdődött a Szovjetunióban. 1930 márciusáig 6715 templomot romboltak le (vagy zártak be). A Vatikán ezek után hagyott fel azzal a törekvéssel, hogy valamiféle modus vivendit hozzon létre, melyet korábban Pacelli nuncius titkos berlini tárgyalásai alkalmával 1924 júniusa és 1927 decembere között szovjet diplomaták közvetítésével próbált meg kieszközölni. 42 Chenaux, Ph.: L’Eglise catholique i. m 89-90.