Századok – 2015
2015 / 4. szám - KISEBB CIKKEK - Kiss Balázs - Oláh Róbert: Pázmány Péter két utolsó missilise 1618-ból
PÁZMÁNY PÉTER KÉT ISMERETLEN MISSILIS LEVELE 1618-BÓL 977 ország határain túl csatlakozzon az említett kapitány a sereghez. Figyelmébe ajánlotta végezetül Mátyásnak azt az udvarban is ismert tényt, hogy a magyar néppel máshogy kell bánni, ami kellő körültekintést igényel. Mátyástól válasz december 19-én érkezett, amelyben elvetette egy rendi gyűlés összehívásának lehetőségét.12 Ennek a gyűlésnek terve, s általa a dinasztia magyarországi területeinek a megszilárdítása még várat magára II. Ferdinánd trónra lépéséig.13 A Meggaunak szánt levél a galgóci gyűlés és Forgách nádor ítélkezésének végigjárása után az érsekújvári helyőrség helyzetét elemezte. Az érsek a titkos tanácsosnak is megismétli korábbi érveit s kifogásait, miszerint a király hívására Újvárból a cseh hadszíntérre vezényelt háromszáz katona zsoldját fizetni nem tudja. A levélben érzékletes sorokkal szemléltette Pázmány szűkös anyagi helyzetét, és nemtetszésének adott hangot az udvar s közte fellépő érdekellentét miatt.14 Levele végén az érsek kiadásainak sokrétűségét taglalta a miniszternek, utalást téve a nagyszombati alapítására. Újvár elhúzódó fenntartási problémái véglegesen csak 1621-ben, Ferdinánd király vállalása után oldódik meg.15 Eddigi ismereteink nagyobb része a királyi udvarból az érsekhez érkezett válaszokra szorítkozott. Az 1618. december eleji események és lehetőségek bővebb értelmezési keretét biztosítják Pázmány missilisei. E két, most kiadásra kerülő levél tovább bővíti az ismereteinket, s jobb megvilágításba helyezi az érsek álláspontját. A két levél központi témája, a dinasztia minél hathatósabb támogatása és segítése, jól illeszkedik a legújabb történeti kutatás eredményeihez s a Pázmány-kép mind árnyaltabbá válásához.16 17 1.” II. Mátyás királyhoz [Vágsellye7,18 1618. december 8. A cseh ügyek kapcsán személyes véleményét ajánlja II. Mátyás királynak. Értesíti az uralkodót a nádor által elnökölt galgóci gyűlésről. Minthogy az országlakosok beleegyezése nélkül nem lehet katonákat sorozni, ezért két megoldást javasol. Az első: a szükséges katona mennyiség egy részét Horvátországban toborozzák. A második: valamelyik magyar kapitányt, aki a Duna közelében állomásozik, kiválasztják vezetővé és egy Magyarországon kívüli területen szabadon csatlakoznak hozzá. Az utóbbit nem javasolja. (Prímási Levéltár, Archivum Saecularis, Acta Radicalia, Classis X, No 196, 28. cs. 360-362. föl.) 12 Frankl V: Pázmány Péter levelezése i. m. 199-200. 13 A végül eredménytelenül záródó 1619-es országgyűlésről bővebben: Nagy Gyula: Adalékok az 1619-es pozsonyi országgyűlés történetéhez. Történelmi Tár 1880. 425-443. 14 További irodalom a témához: Frankl V.: Pázmány Péter és kora i. m. 390-393.; Hanuy F.: Pázmány Péter Bíbornok i. m. 163. Mátyáshoz írt levele. 16 Bitskey I.: Pázmány Péter i. m. 121. 16 Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése i. m. 1105-1106. 17 Az iratok átírása betűhív módon történt, a rövidítéseket kurzív szedés jelöli. 18 A levél a keltezés helyét nem jelöli meg. 1618. december 9-én Meggauhoz címzett levél illetve Fraknói alapján feltételezhető, hogy II. Mátyáshoz küldött levél is Vágsellyén kelt.
