Századok – 2015
2015 / 4. szám - MŰHELY - Gyöngyössy Márton: Szapolyai János pénzverése (1527-1540)
SZAPOLYAI JÁNOS PÉNZVERÉSE (1527-1540) 971 bői kirajzolódó képet. Végezetül az írott források többször is említenek tallérokat, de az időszak leleteiben csak egyetlen egyszer fordul elő ez a pénzfajta.42 43 II. táblázat: Egyes pénznemek magyarországi denárértéke 1527-1540 között« magyar dukát batzen garas oszpora krajcár aquileiai dénár krajcár weisspfennig pfennig 120,00 5,33 5,00 2,00 1,33 1,00 1,33 0,50 0,33 Szapolyai János denárai a pénzforgalomban elenyésző szerepet játszottak, részben az ellenfél, Ferdinánd propagandájának, részben az országban elharapódzó hamispénzverésnek köszönhetően. A korabeli éremleletekben — a Madonnás dénárok között — mindössze 1%-os részesedést érnek el az utolsó nemzeti király ezüst aprópénzei.44 A hamispénzverés hatása az éremleletekből is egyértelműen kimutatható. A várdombi lelet feldolgozói hívták fel arra a figyelmet, hogy a korabeli hamis pénzeket három csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a kifejezetten rossz minőségű ezüstből (vagy rézből), „barbarizált küllemű, értelmetlen körirattal” vert érmék („cigánykovács-veretek”) tartoznak. A második csoport példányai esetében joggal merülhet fel a gyanú, hogy készítésükben a pénzverdéi személyzet is közreműködhetett, mivel hibátlan köriratúak, gondosan vésett verőtővel készültek, gyakran formaazonosak a hivatalos kibocsátásokkal, hamis voltukat csak anyaguk, rezes külsejük árulja el. A harmadik csoport veretei kicsit nagyobb méretűek, túlságosan szabályosak, de vésetük eltér a hivatalos veretekétől, és betűik is más stílusúak, esetükben a hivatalos pénzfinomságnál rosszabb minőségű ezüstből készült hamispénzekkel állunk szemben.45 Végezetül az időszak pénzforgalmára vonatkozóan értékes forrás a Bodó István választott boszniai püspök és ábrányi apát hagyatékát illető egyik feljegyzés, 1537-ből. Ebből ugyanis megtudhatjuk, hogy a püspök halálakor az alábbi pénzkészlettel rendelkezett: 65 különböző aranyforint, 2 régi aranyforint, 2 török aranyforint, 2 régi ezüstpénz, 14 egyenként 8 dénárt érő német garas, 2 egyenként 20 dénárt érő ezüstgaras, 6 egyenként 16 dénárt érő garas és végül 20 forint 80 dénárt érő folyó pénz. Az egyes pénzek azonosítása nem túl-42 Huszár L.: Habsburg-házi i. m. 18., V Székely György. Hunyadi Mátyás madonnás denárai a pénzforgalomban. A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1981-1982 (Bp. 1991.) 180-181., Gyöngyössy Márton: Altin, akcse, mangir... Oszmán pénzek forgalma a kora újkori Magyarországon. Bp. 2004., Gyöngyössy Márton: Nyugat-Magyarország kora újkori pénzforgalma. Soproni Szemle 58. (2004) 329-352., Gyöngyössy M.: A királyi Magyarország i. m. 60-63. A legkorábbi magyarországi lelet, amelyben már egy tallér (egy tiroli negyedtallér) is szerepel, a csata-csodapusztai (1529): uo. 61., 83. 43 Huszár L. : Habsburg-házi i. m. 47-51., Gyöngyössy M. : Altin i. m. 23-26. 44 V. Székely Gy. : Hunyadi Mátyás i. m. 182-183., Berta József - Gaál Attila: XV-XVI. századi éremlelet a Tolna megyei Várdomb határából. A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (1998) 181. 45 Berta J. - Gaál A.: XV-XVI. századi éremlelet i. m. 184-185.
