Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
szembeni jugoszláv területi követelések kérdését (a „bajai háromszög” tekintetében) a Miniszterek Tanácsában”.57 Brankov volt egyébként az is, aki 1946. december 12-én közölte Gyöngyösi Jánossal, hogy a „belgrádi kormány örömmel fogadja Szántó Zoltánnak belgrádi magyar követté való kinevezését.”58 1947 márciusában jugoszláv részről ő intézte a magyar hatóságok felé Karlo Mrazovic felterjesztését Jugoszlávia budapesti követévé59 és Sloven Smodlaka követségi tanácsossal együtt ott is volt, amikor új budapesti jugoszláv követ átadta megbízólevelét a magyar külügyminiszternek.60 Jelen volt akkor is, amikor a jugoszláv követségen 1948. április 17-én aláírták a magyar-jugoszláv jóvátételi megállapodást.61 Érdemei elismeréséül Tito 1947. decemberi látogatásakor Tildy Zoltántól átvehette a Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.62 Mind a jugoszláv misszió munkatársaként, mind az újonnan felállt budapesti jugoszláv követség első titkáraként Brankov szinte valamennyi fontos fogadáson, társadalmi és kulturális rendezvényen, díszvacsorán megjelent. Még a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjaként a meghívottak között volt azon a díszvacsorán, amit Gyöngyösi János külügyminiszter a magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvétele alkalmából 1946. október 30-án adott, 1947. március 19-én pedig a „délszláv-magyar barátságról” tartott beszédet a parlamentben a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége, a Fővárosi Népművelődési Központ és a Magyar-Jugoszláv Társaság közös szervezésében megrendezett délszláv irodalmi esten. Vezetésével tett tisztelgő látogatást 1945 novemberében a jugoszláv újságírók küldöttsége Kállai Gyula miniszterelnökségi államtitkárnál és beszédet mondott a parlamentben az 1947. március közepén rendezett jugoszláv esten. Beszédében rámutatott arra, hogy a „népellenes kormányok voltak az okai annak, hogy a jugoszláv és a magyar nép nem ismeri kellőképpen egymást”. Elismerte, hogy a „magyar nép és Jugoszlávia népei a történelem folyamán többször voltak imperialista hatalmak áldozatai”, de az adott kor légkörét, ideológiai nyelvezetét tükrözve bízott abban, hogy ha a „magyar nép annak a jogfolytonosságnak az alapjára helyezkedik, amely Kossuthnál és Petőfinél kezdődik, akkor egy síkon találkozik Jugoszlávia népeivel, s a szabadságért, önállóságért, a demokráciáért vívott harcában a magyar nép Jugoszlávia népeiben mindig szövetségesre talál”.63 A két ország közti kapcsolat valós dimenzióiról nyíltabban fejtette ki álláspontját 1946. február 17-én, Szegeden, ahol díszvendége volt Balázs Béla Boszorkánytánc című színdarabjának. EGY JUGOSZLÁV DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON ... LAZAR BRANKOV 971 57 Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945-1949). Szerk.: Mezei Géza. Budapest, Új Mandátum, 2001. 178. 58 Magyar Távirati Iroda (továbbiakban: MTI) Napi hírkiadás, 1946. december 13. 44. Az MTI vonatkozó hírei elérhetők: Elérhető: http://www.mol.arcanum.hu/mti/opt/a090829.htm?v=pdf&a= start, a hozzáférés ideje: 2012. szeptember 17. 59 MNL OL XIX-j-l-j-Jugoszlávia-5/f-pótív 12/pol/res/1947. (18.d.). és sz.n./1947. jelzetű 1947. március 10-i jugoszláv jegyzék ugyanott. 60 MTI Napi hírkiadás, 1947. március 22. 29. 61 MTI Napi hírkiadás, 1948. április 17. 25. 62 MTI Napi hírkiadás, 1947. december 7. 24. 63 MTI Magyar Országos Tudósító, 1947. március 19. 22-23.
