Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
964 VUKMAN PÉTER szerezzenek.24 Habár egyes 1947-es lapértesülések szerint Jugoszlávia állítólag közel 350 háborús bűnöst kért ki Magyarországtól, levéltári források alapján bizonyíthatóan, közvetlenül a Belügyminisztériumtól 173 személy kiadatását kérte.25 A magyar hatóságok legalább egy esetben Brankowal személyesen tudatták, kiknek a kiadatását tervezik. Rex József miniszteri segédtitkár ugyanis 1946. január 4-én Obrad Cicmil és Brankov jelenlétében közölte, hogy Jugoszláviának ki fogják adni Bárdossy László egykori magyar miniszterelnököt (1941-1942), Grassy József vezérkari ezredest, Zöldi Márton csendőr századost, Nagy Miklóst, Újvidék polgármesterét, valamint Voinich Gyula szabadkai főispánt, Perepatics Pál kereskedőt, kémelhárítót és Fendrik Istvánt.26 A megbeszélésről január 7-én készült feljegyzés több szempontból is érdekes lehet. Egyrészt azért, mert Bárdossy László ügyében, 1945 őszén Budapesten már megrendezték a pert, sőt azon Vladimir Gavrilovic és Hídvégi Ferenc, a TANJUG jugoszláv hírügynökség tudósítója mellett, a jugoszláv delegáció harmadik tagjaként Brankov személyesen részt is vett,27 1946. január 10-én pedig a Markó utcai fogház udvarán végre is hajtották a halálos ítéletet. Másrészt az iratból az is kiderül, hogy a népügyészség, miután a politikai rendőrség Perepaticsot, Nagy Miklóst és Fendrik Istvánt szabadlábra helyezte, lépésével kiváltotta a jugoszlávok és személy szerint Brankov neheztelését. A jugoszláv diplomata ugyanis aggodalmának adott hangot, „hogy a többieket is talán ‘’jó sorban” részesítették, mint Perepaticsot”, és „megbotránkozással fogadta” Nagy és Fendrik korábbi szabadon engedését. Többek között megjegyezte, hogy „Nagy Miklóst Bárdossyval együtt az Egyesült Nemzetek Londoni Bizottsága háborús bűnösökké nyilvánította, tehát az illetékeseknek a népügyészségen is ezt jól kellett volna tudniuk”, illetve azt, hogy „Fendrik István ügyében ő személyesen többször is eljárt a népügyészségen még néhány hét előtt, tehát az ő ügye is ott ismeretes volt”. Egyértelművé tette továbbá, hogy szemükben az egyik főbűnös „feltétlenül Ruttkai táblabíró az igazságügyi minisztériumban, akinél az összes dolgok már több hónapja feküdtek elintézetlenül”, az esetről pedig mindenképp értesíteni fogják Belgrádot.28 24 Uo. 178-181. 25 Uo. 183. 26 Feljegyzés, 1946. január 7. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-sz.n./1946. (50.d.). Rex József politikai pályájáról A. Sajti Enikő írt tanulmányt Jugoszláv kommunista káder a külügyben, 1945-1948: Rex József címmel. A tanulmány megjelent a Forrás folyóirat 2009. 7-8. számában (89-109. oldal). A tanulmány szintén megtalálható: A. Sajti E.: Bűntudat és győztes fölény, i. m. 261-297. 27 MNL OL XIX-j-l-k-Jugoszlávia-30/c-32654/1945. (49.d.). A Bárdossy-perre vonatkozó dokumentumokat közli: Pritz Pál: Bárdossy László a népbíróság előtt. Budapest, Maecenas, 1991. Bárdossy vallomásával és a tárgyalás negyedik napjával kiegészítve: uő.: Bűnös volt-e Bárdossy László. Budapest, Püski, 1996. A volt miniszterelnök életére lásd: Uő.: Bárdossy László. Budapest, Elektra, 2001. 28 Feljegyzés, 1946. január 7. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-sz.n./1946. (50.d.). Grassy Józsefet, Zöldi Mártont, Nagy Miklóst és Perepatics Pált Szombathelyi Ferenc és társai elleni újvidéki perben (1946. október 22-30/31.) ítélték halálra. A nagy figyelemmel övezett pert a jugoszláv vezetés a szerb köztársasági parlamenti választások előtt politikai célokra is felhasználta. A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918-1947. Budapest, Napvilág, 2004. 340.
