Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959

Jól ismert, hogy a fenti ügy mellett Lazar Brankov más személyek kiadatásával is foglalkozott. Levéltári kutatásaim során eddig további öt olyan esetet sikerült rekonstruálnom, amelyben Brankov bizonyíthatóan valamilyen formában személyesen is eljárt. A számos ügy közül minden bizonnyal Galambos Ferenc esete a legismertebb. A feleségével együtt a koncentrációs tábort is megjárt, a világháborút követően Budapesten letelepedett óbecsei származású, újvidéki ügyvédet ugyanis 1945. július 30-án az igazságügy-minisztérium épületében, Brankov kívánságára, a vonatkozó jogszabályok figyelmen kívül hagyásával tartóztatták le.29 A szabálytalan eljárás miatt az igazságügy-minisztérium 1946 szeptemberétől Brankov és Mihajlo Javorski (a korabeli magyar forrásokban: Jávorszky Mihály) jugoszláv őrnagy kihallgatását is tervezte,30 de a külügyminisztérium, a nemzetközi jogra (területenkívüliség elve), az esetleges politikai bonyodalmakra és arra hivatkozva, hogy Jugoszláv részről amúgy sem kívánnak jogerősen befejezett bűnüggyel foglalkozni”, a többszöri megkeresés ellenére sem kívánt az ügyben érdemben eljárni.31

Galambos Ferenc ügyéhez hasonlóan a magyar kormány többször megpróbált interveniálni a zombori kerületi bíróság által 1946. március 6-án első fokon kötél általi halálra ítélt Kókai Simon ügyében. 1946. május 17-én Rex titkárt kérte, hogy „telefon útján is érintkezésbe lépjen Brankov kapitánnyal és kérje, hogy ebben az ügyben a Delegáció is — a hivatalos átirat megérkezéséig — a jugoszláv hatóságoknál közbenjárjon.” Erre amiatt volt szükség, mert bár az újvidéki felsőbíróság jóváhagyta az első fokon eljáró zombori bíróság ítéletét, és ezzel az ítélet jogerőssé vált, a szabálytalan kiadatás és több mentőtanú felbukkanása miatt a jugoszláv bíróság helyt adott a magyar fellebbezésnek és a halálos ítélet végrehajtását felfüggesztette.32

Kovacsevics Milos és Magyar János kiadatási ügyében Brankov 1945. szeptember 25-én, illetve szeptember 28-án intézett írásbeli kérvényt az igazságügyminisztériumhoz, mindkét esetben kiemelve a lakosság elleni (vélt) kegyetlenkedéseket. Az első esetben, a fenti kérvényről készült másolat szerint, Brankov nyomatékosította, hogy Kovacsevics Milos újvidéki detektívfőnök „szolgálati ideje alatt a politikai foglyok vadállati kínzásával és ütlegelésével tűnt ki, úgy, hogy a foglyok közül az ütlegelések alatt többen meghaltak”.33

A kiadatások mellett 1945 őszén Brankov megbeszélést folytatott a szovjet hadifogságból hazatérő, magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgárok repatriálásáról is. Mint ismeretes, a fegyverszüneti egyezmény nem rendelkezett a hadifoglyok sorsáról és hazaszállításáról. A szovjet Állami Honvédelmi Bizottság 1945. augusztus 13-án utasította az NKVD-t, hogy 150 ezer magyar és 9500

EGY JUGOSZLÁV DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON ... LAZAR BRANKOV 965

29 MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-60.800/1945 (49.d.). Galambos Józsefet egyébként a Brankowal tartózkodó Rex József ismerte fel, és Brankov kérésére Rex Tibor rendelte el a letartóztatását. Erre vonatkozóan lásd: A. Sajti Enikő: Jugoszláv kommunista káder a külügyen: Rex József. In: Uő.: Bűntudat és győztes fölény, i. m. 276.

30 MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-110.725/1948 (49,d.).

31 Pro Domo, 1948. június 30. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-117.154/1948 pótív (49.d.).

32 MNL OL XTX-J-l-k-Jugoszlávia-30/c-101.570/1946; 10.570/1946 és 10.570/10a/1946. (49.d.).

33 MNL OL XIX-j-l-k-Jugoszlávia-30/c-61.139/1945 (50.d.) és MNL OL XIX-J-1-k-Jugoszlávia-30/c-100.956/1946 (50.d.).