Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
EGY JUGOSZLÁV DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON ... LAZAR BRANKOV 963 megegyezzenek”, továbbá egy 12 személyes komplett tiszti étkészletet, 10 200 pengő értékben.17 A jugoszláv misszió tagjaként Brankov azt is elvárta, hogy a magyar állam kimerült pénzkészletüket azonnal pótolja, amire a fegyverszüneti egyezmény 11. pontja jogalapot is teremtett.18 Május 14-én 200 ezer pengő azonnali ellátmányra jelentette be igényét, és hogy szavai bizonyosan célt érjenek, közölte, hogy a pénzért a misszió autóját délután fél 2-kor el fogja küldeni.19 A jugoszláv misszió több esetben a személyzettel kapcsolatban is kifogással élt. Brankov április 23-án egy Rozika nevezetű szobaleány eltávolítását, és a pótlásáról történő azonnali gondoskodást kérte, mivel kifogásolta, hogy „nevezett szobáját az angol katonák éjjelenként nagy számban látogatják”.20 Május 14-én pedig minden indoklás nélkül a házmester és családjának azonnali kiköltöztetését követelte.21 A misszió tagjaként Brankov sokkal fontosabb feladatokat is ellátott. Gazdasági kérdésekkel, a jóvátétellel, az elhurcolt jugoszláv javak felkutatásával és a háborús bűnösök kiadatásával foglalkozott, valamint intézte a sajtó- és a kulturális ügyeket. 1946-os megalakulásától pedig 1947 elejéig a jugoszláv Katonai Misszió titkára volt.22 A következőkben röviden egy-két jellemző példán keresztül vázolom ez irányú tevékenységét. Ezt két ok miatt is fontosnak tartom: egyrészt jól rávilágít arra, hogy a misszió, majd pedig a követség munkatársaként Brankov mennyire sokrétű feladatot látott el, másrészt arra is, hogy Jugoszlávia világháborús győztesként mennyire éreztette fölényét az országban. Ahogyan arra Galántha Gergely egy 2009-ben megjelent tanulmányában felhívja a figyelmet, „1944-1948 között, különböző személyek különböző módon és különböző okokból kerülhettek ki háborús bűnösként Magyarországról Jugoszláviába.”23 Magyarország minden esetben törekedett arra, hogy a kiadatás érvényes jogszabályokon alapuljon — a megfelelő hátteret a fegyverszüneti egyezmény 14. pontja és az 1945. évi 4770. M. E. számú miniszterelnöki rendelet biztosította —, a világháborút követő hatalmi helyzet, vagyis az ország korlátozott szuverenitása, a háborús vesztes felelőssége, a szovjet Vörös Hadsereg fizikai jelenléte, a SZEB vétójoga, valamint Jugoszlávia nemzetközi presztízse a gyakorlatban nem tette lehetővé, hogy a fenti elvnek minden esetben érvényt 17 Jelentés, 1945. május 3. MNL OL XDÍ-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.). 18 A fegyverszüneti egyezmény 11. pontja kimondja: „A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot, élelmiszert stb.) eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak funkciói telesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak - szükségük lehet.” In.: Magyar Történeti Szöveggyűjtemény, i. m. 380-381. 19 Feljegyzés, 1945. május 14. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.). 20 Feljegyzés, 1945. április 23. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.). 21 Feljegyzés, 1945. május 14. MNL OL XK-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.). 22 ÁBTL 2.1. 1/109 (V-143403). 30. 23 Galántha Gergely: Adalékok a délvidéki háborús bűnösök Jugoszláviába irányuló kiadatási eljárásához. Limes, 2009. 2. sz. 177.
