Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959

Vukman Péter

EGY JUGOSZLÁV DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON (1945-1949): LAZAR BRANKOV*

Lazar Brankov jugoszláv diplomata, követségi titkár és a magyarországi jugoszláv politikai emigráció vezetőjének neve leginkább az 1949. szeptember 16-án kezdődő Rajk-per harmadrendű vádlottjaként vált ismertté. A vádirat szerint a Jugoszláv hivatalos kémszervezet fővezetője volt Magyarországon. Több, mint négy éven át Rajk Lászlótól, Pálffy [Györgytől] és az ügynökeiként beszervezett egyéb magyar kémek egész sorától folyamatosan szerezte be a titkos adatokat. Erre a tevékenységére közvetlenül Titótól kapott utasítást. O volt Tito legszívósabb ügynöke.”* * 1 Továbbolvasva a vádiratot és Brankov vallomását, az olvasóban egy velejéig romlott, a fennálló magyar államrend megdöntésére kezdettől fogva törekvő ember képe rajzolódik ki. Óhatatlanul is felmerül tehát a kérdés, ki is volt Lazar Brankov és miért pont ő érdemelte ki ezt a kétes címet? Tanulmányomban ezért Brankov politikai karrierjének 1945-1949 közötti, magyarországi szakaszát vizsgálom és elemzem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellé rendelt jugoszláv misszió (pontosabban jóvátételi albizottság) tagjaként, majd a jugoszláv követség felállítását követően a követség első titkáraként folytatott működését. Röviden kitérek emigrálásának körülményeire és a magyarországi jugoszláv politikai emigráció vezetőjeként kifejtett tevékenységére. Brankov politikai portréjának megrajzolásához elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található külügyi fondokban, a Magyar Dolgozók Pártjának irataiban és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának iratai között végeztem kutatómunkát. A megírás során felhasználtam a Magyar Távirati Iroda ún. „kőnyomatos” iratait, sajtószemléit is.

Jugoszlávia szolgálatában Magyarországon

Lazar Brankov a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv ióvátételi albizottság tagjaként2 érkezett Debrecenbe, tért vissza Magvar* A tanulmány megírásához az Országos Tudományos Kutatási Alap OTKA PD 108386. számú pályázata nyújtott segítséget.

1 Rajk László és társai a népbíróság előtt. 40 év távlatából... Az ún. „Kék Könyv” hasonmás kiadása. A bevezető tanulmányt írta: Zinner Tibor. Budapest, Magyar Eszperantó Szövetség, 1989. 17. A Rajk-perre vonatkozóan lásd: Hajdú Tibor-. A Rajk-per háttere és fázisai. Társadalmi Szemle, 1992. 11. sz. 17-36., Hódos György: Tettesek és Áldozatok. Koncepciós perek Magyarországon és Közép-Kelet-Európában. Budapest, Nórán, 2005. különösen 63-170. és Zinner Tibor: „A nagy politikai affér”. A Rajk-Brankov-ügy. I. kötet. Budapest, Saxum, 2013.

2 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi működését a Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény írta elő. Jóvátételi igénye miatt Jugoszlávia és Csehszlovákia