Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
960 VUKMAN PETER országra3: „Egy februári napon indultunk el, amikor a harcok Budapesten még éppen csak befejeződtek, de Magyarországon még háború volt. Debrecenbe repültünk. Óriási hóvihar volt, teljes órán át körözött a gép a debreceni repülőtér fölött, mielőtt le tudott szállni.” - emlékezett vissza.4 Emlékeit Márffy Ödön miniszteri tanácsos feljegyzése is alátámasztja, aki 1945. március 10-én arról számolt be, hogy a , jugoszláv bizottság folyó hó 10-én szombaton a szörnyű rossz időjárás és tomboló vihar ellenére megérkezett. Az öt tisztet és egy altisztet a Grigorjev követségi titkár által kiválasztott villában, a Simonyi út 32. sz. alatt helyeztük el.”5 Brankov kiválasztásában fontos szerepet játszott kommunista múltja, második világháborús partizán tevékenysége, de az is, hogy a világháborúban századosi rangban a Vajdasági Katonai Hatóság bácska-baranyai terület katonai főbiztosaként szolgált. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága ugyanis egy, a vajdasági viszonyokat jól ismerő emberre kért javaslatot a vajdasági pártbizottságtól.6 így esett a választás az éppen Újvidéken tartózkodó Brankovra. A misszió tagjaként Brankov már ekkor kapcsolatba került a demokratikus magyar vezetéssel, fogadta Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, Vörös János honvédelmi miniszter, találkozott Erdei Ferenc belügyminiszterrel.7 Később pedig Rajk Lászlóval, de ismerte Nagy Imrét, Nagy Ferencet és gyakran találkozott Péter Gáborral is. Az utóbbival állítólag szabályos kémkapcsolatban is állt: a vádak szerint Péter Gábor „Bogdán” fedőnévvel Brankov beszervezett ügynöke volt.8 Obrad Cicmil vezetésével a misszió időközben a felszabadult Budapestre költözött (1945. március), létszáma pedig mintegy kétszáz főre duzzadt. Obrad Cicmil és a századosi rangban szolgáló Lazar Brankov mellett Jovan Loncar alezredes, vezetőhelyettes, Mihajlo Javorski őrnagy, Pál Kovac és Trujo (máshol: Gruje) Spahic százados, Djordje Milanic és Rajkó Popovic főhadnagyok, valamint a gazdasági ügyekkel foglalkozó Vladimir Gavrilovic és Mirko Vukotic alkották a misszió vezetőségét.9 Bár a jugoszláv misszió létszáma valais missziót, pontosabban jóvátételi albizottságot tarthatott fenn. A szövetséges hatalmak és Magyarország közötti fegyverszüneti egyezmény (Moszkva, 1945. január 20.) szövege megtalálható: Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1914-1999. Szerk.: Romsics Ignác. I. kötet. Budapest, Osiris, 2000. 378-382. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi működéséről részletesen legutóbb Földesi Margit írt A szabadság megszállása. A megszállók szabadsága - a hadizsákmányról, a jóvátételről, Szövetséges Ellenőrző Bizottságról Magyarországon. Budapest, Kairón, 2002. Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) Századok, 2014. 1. 45-49. 3 Brankov illegálisan már a második világháború idején megfordult Magyarországon, több esetben Budapesten, a Thökölyaneum Veress Pálné utcai épületében rejtőzködött el. 4 Bokor Péter: A harmadrendű vádlott. Párizsi beszélgetés Lazar Brankov egykori jugoszláv diplomatával. Valóság, 1989. 9. sz. 51. 5 Idézi: Földesi M.\ A szabadság megszállása, i. m. 80. Brankov egy ponton azonban torzít visszaemlékezésében. Kijelenti ugyanis, hogy a Jugoszláv misszió parancsnoka Obrad Cicmil ezredes volt, én voltam a helyettese.” Valójában a misszió helyettes vezetője V Gavrilovic volt. Bokor P: A harmadrendű vádlott, i. m. 51. és Földesi M.\ A szabadság megszállása, i. m. 80. 6 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban ÁBTL) 2.1.1/109 (V-143403). 30. 7 Bokor P: A harmadrendű vádlott, i. m. 52. 8 ÁBTL 2.1. VI/1. (V-150028). 146. 9 Mirko Vukotic később a konzuli szolgálattal megbízott attaséként dolgozott. Djudje Smiljanic pedig mint a repatriálással megbízott attasé egészítette ki a misszió vezetőségét. Magyar Nemzeti
