Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931
934 FROJIMOVICS KINGA delmi Minisztérium egyaránt fogadóállomásokat állított fel a határon a tömegesen érkező menekültek fogadására.10 A Honvédelmi Minisztérium által a határra küldött irányító tiszt jelentéseinek összesítése szerint 1939. szeptember 21. és október 11. között 4792 tiszt, 34710 altiszt és legénység és 880 polgári személy érkezett Magyarországra, összesen 40382 menekült.11 1939 szeptember közepén a magyarországi német követség már hivatalosan is tiltakozott a Külügyminisztériumban a lengyelek befogadása ellen. Ezekben az első tiltakozásokban különös hangsúlyt kapott a Lengyelországból érkezett zsidók azonnali visszaküldésének kérelme. Antall ezért szóban utasította a fogadóbizottságokat, hogy lehetőleg mindenkinek keresztény papírokat adjanak.12 A vallási rovatot a menekült lengyel papokból álló Lengyel Lelkészi Hivatal külön is igazolta. Ezen kívül a zsidók körében sokszorosított katolikus imádságokat is terjesztettek, hogy egy esetleges ellenőrzésnél nehogy azon bukjanak le, hogy nem ismerik a keresztény imákat.13 Akik ragaszkodtak vallásukhoz, Budapesten és vidéki hitközségeknél nyertek elhelyezést, a többieket a lengyelekkel együtt tették táborokba. A lengyel menekültekkel azonos elbánásban részesülő zsidókat mindazonáltal az Antall vezette osztály már a kezdetektől nyilvántartotta. 1939. október 15-én kelt jelentésében például a Mezőkövesdijárás főszolgabírája azt írta a Belügyminisztérium IX. osztályának, hogy a járásához tartozó Andornaktálya községbe 1939. szeptember 19-én 32 lengyel polgári menekültet helyeztek el, akik közül egy zsidó (izraelita vallású). A jelentés szerint a menekült utolsó lakhelye szülővárosa, Grabovnica volt, és Lengyelországban nincs senkije sem.14 1939 őszén a lengyelekkel együtt mintegy 3-5 ezer zsidó érkezett, katonák és civilek egyaránt.15 A lengyel Kárpát-hadsereg egységeiből szeptember 24-ét követően a következő csapategységek jöttek át zárt egységekben Magyarországra: 10. páncélos dandár, 3. hegyilövész dandár, 5. polhalei lövészezred, stryji 4. utászezred, 9. és 12. ulánusezred, krakkói, poznani, przemysli és lwówi városparancsnokságok, a vasútbiztosító zászlóalj, a rendőrség és a vámőrség, a határőrség délkeleti parancsnokságának legénysége, Katonai Térképészeti Intézet, 5. krakkói híradóstörzs, varsói 53. gyalogezred, 11. motorizált légvédelmi ezred, stryji gépesített tüzérosztály, breszti páncélososztály, 6. podhalei lövészezred, 9. ezred páncélosegységei, 9-es számú katonai kórház. Ezen kívül érkeztek még kisebb szétszórt alakulatok, és a katonasággal együtt menekülő civilek.16 10 Antall József-. Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. Bp. 1946. 16. 11 Godó A. : Magyar-lengyel kapcsolatok i. m. 88. Az 1939 őszén érkezett katonák között 13 tábornok volt. L. Baló Zoltán-. Emlékeim a lengyelekről. In: Magyarok és lengyelek, 1939-1945: Menekültügy. Összeáll. Kapronczay József. Bp. 1991. 243. 12 Kapronczay Károly. Lengyel zsidó menekültek Magyarországon a második világháború alatt. In: Magyarok és lengyelek, 1939-1945: Menekültügy. Összeáll. Kapronczay József. Bp. 1991. 117. 13 Kapronczay K.: Akkor nem volt Lengyelország i. m. 104. 14 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K 150 Belügyminisztérium (BM) Általános iratok 4024. csomó A Mezőkövesdi járás főszolgabírójának jelentése a Belügyminisztérium Menekültügyi Osztályának, 1939. október 15. 15 Kapronczay K.: Lengyel zsidó menekültek Magyarországon i. m. 117-118. 16 Kapronczay K. : Lengyel katonák magyar földön i. m. 49-50.
