Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
„ilyen-olyan” beleegyezését is. Mindszenty szinódusi meghívása hosszasan foglalkoztatta a PB tagjait, mert az a világtól elzárt, már-már elfeledett bíborosnak rendkívüli szereplési alkalmat adott volna. így a távozás dátumának megválasztása egyáltalán nem mellékes körülménnyé vált. Biszku Béla jobbnak látta volna, ha Mindszenty kimenetelére csak a szinódus után kerül sor. Kockázatossága ellenére Komócsin Zoltán viszont épp a szinódus előtti távozásra voksolt, mert a nagyvonalúságból politikai előny származhat, demonstrálja, hogy a rendszer nem tart Mindszentytől. „Mindszenty ott nem lesz nagy figura, hiszen vele hasonszőrűek lesznek ott, nagyobb emberek, mint ő. Sőt, ő olyan ember lesz, aki elhagyta a nyájat 1956 novemberében, amikor az amerikai követségre ment, most pedig kiment a Vatikánba és részt vesz a bíborosi rangja címén meghívott vendégként a rendezvényen. (...) ha a Vatikán nem akarja betartani a szabályokat, akkor neki nincs szüksége ilyen folyamatban lévő rendezvényre. Ha nem akarják betartani a szavukat, a játékszabályokat, kijátsszák Mindszentyt politikailag velünk szemben, meg tudják tenni... tartani fogják a szavukat és szinódussal vagy szinódus nélkül nem játsszák ki Mindszentyt. Amit ígérnek, meg fogják adni. ”95 96 Kockázata annak lehetett, hogy Mindszenty csöndesnek szánt távozása a szinódusra sereglett püspökök révén harsány hírré válik, és ők lesznek a legautentikusabb hírvivői a történéseknek, amiért még csak szószegéssel sem lehet a Szentszéket vádolni. Komócsin véleményét osztotta Fehér Lajos, Nyers Rezső, Kállai Gyula, sőt a kérdéshez részletesen hozzászóló Kádár János is. O úgy vélte, épp a szinódusra történő meghívás lesz az, amivel a pápa átvághatja a kimenetel önkéntességének vagy kényszerítésének dilemmáját. Azaz a pápa azt nem írhatja neki, hogy menjen el, de ezzel a meghívással kihívhatják. Kádár rugalmasnak bizonyult, és az egész kérdést nagyobb politikai dimenzióba helyezte. „Az alapkérdés: Mindszenty távozzon el Magyarországról. Ezzel Mindszenty magyarországi pályafutása befejeződött mind politikai, mind egyházi értelemben. Az egyház szabályai szerint nem kormányozhat semmiféle egyházmegyét, ha nem tartózkodik ott. De nem fejeződött be egyházi pályafutása e pillanatban, mert érsek - van ugyan egy ígéret, amit köszönettel tudomásul vehetünk, de nem követelhetjük, hogy fosszák meg érseki címétől Rómában. Ez egy jól hangzó információ a Vatikán részéről. Még kevésbé tudjuk követelni, hogy bíborosi címétől fosszák meg. Amíg él, nem szűnik meg bíboros lenni, hacsak rablógyilkosságot nem követ el valahol Róma mellett.”96 Kádár hozzászólása eldöntötte a vitát: a Politikai Bizottság elfogadta a beterjesztett jelentést és annak határozati javaslatait. Az elemzett pontokon kívül leszögezték: Mindszentynek úgy kell elhagynia az országot, hogy kegyelemben részesül. Mindezekért cserébe a magyar fél hozzájárult, hogy Mindszenty József 15 év után elhagyja Magyarország területét. Eközben a bíboros egyre feszültebben készült a megmásíthatatlanra. Hirtelenjében ezernyi elintézetlen teendője akadt, ezeket mind be akarta pótolni, még terjedelmes emlékiratait is szerette volna gyorsan befejezni. A segítségére AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 909 95 Uo. 145-146. föl. Jegyzőkönyv az MSZMP PB 1971. július 27-ei üléséről. 96 Uo. 153. föl. Jegyzőkönyv az MSZMP PB 1971. július 27-ei üléséről.
