Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
Patthelyzet látszott kialakulni. Az 1967-es tervezet 1971-ben visszalépésnek tűnt. A tárgyalásról készült emlékeztető áthúzva ugyan, de tartalmazza: „nem tudunk miről tárgyalni”. Hogy ezen a ponton mégsem álltak fel a tárgyalóasztaltól, az elsősorban Cheli rugalmasságának köszönhető. Ismételten magyarázta a tervezetet, a hangsúlyt immár arra helyezve, hogy sem az 1967-es, sem mostani anyag nem végleges, csupán kiinduló dokumentum a további tárgyalásokhoz. A magyar fél is jóindulatról tett tanúbizonyságot, azt javasolta, hogy tájékozódjanak VI. Pál említett állásfoglalásáról és annak tükrében vizsgálják meg, lehetséges-e új megoldást tartalmazó javaslatot előterjeszteni. Miklós Imre elbizonytalanodására egy apróság utal: a jegyzőkönyvben előbb rögzítette, majd áthúzta azt az eshetőséget, hogy „külügyminiszterünk nem pontosan értelmezte VI. Pál álláspontját”.39 Végül mindkét fél a folytatás ígéretével tért vissza a saját térfelére. Amikor Péter János külügyminiszter május 13-án találkozott Puhán amerikai nagykövettel, bizalmasan — már amennyire két diplomata tárgyalására érvényesíthető a bizalom szó — elárulta neki, hogy ő mit mondott a pápának az egy hónappal korábbi fogadáson, és hogy Cheliék nem hoztak új megoldási javaslatot. Puhán természetesen azonnal jelentette Washingtonnak, és szerinte Péter olyasmit ismert el, amit korábban magyar vezetők soha: „a bíboros éppúgy problémát jelent a magyar kormánynak, mint nekünk. Korábban a magyar vélekedés az volt, hogy Mindszenty csak az amerikaiaknak probléma.”40 AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 891 Egyeztetések a szentszéki megbízottak és Mindszenty József között - 1971. június-július Majd’ két hónap telt el, amikor 1971. június 23-án VI. Pál pápa megbízásából ismét Budapestre jött Franz König bíboros érsek, majd a következő napon két újabb szentszéki küldött érkezett: a már jól ismert Giovanni Cheli nunciatúrai tanácsos, valamint Zágon József, az 1949 óta Rómában élő pápai prelátus, aki 1967-ben még követségi maradásra buzdította a bíborost, ám már akkor is racionális és méltó érvet szolgáltatott neki hazája majdani elhagyásához. König a rangot, Cheli a szakértelmet, Zágon a magyar paptestvért képviselte. König szerepe ezúttal protokolláris: tapintatosan előkészítette a terepet, és előre jelezte Mindszentynek Cheli és Zágon küldetését. Mindszenty kiinduló hozzáállása változatlan: legszívesebben haláláig a követségen maradna, egy csen39 Uo. 9. föl. 40 Nixon Library, NSC Files, Box 693, Country Files - Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. 0700Z sz. távirat a budapesti amerikai követségről a külügyminisztériumnak. Bp., 1971. május 14. (Szövegét közli: FRUS Vol. XXIX. i. m. 275-277. Tartalmilag egyező forrás: NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest, Subject Files Relating to Cardinal Mindszenty 1956-1972, Entry 2691-B, Box 4. H. E. File, July-December 1970. Memorandum Péter János külügyminiszter és A. Puhán nagykövet találkozásáról, 1971. május 13. Szövegét angolul közli Somorjai A.: „His Eminence Files” i. m. 68-70.; Tartalmilag szintén idézi Somorjai A.: Sancta Sedes 1967-1971. Vol. III/2. i. m. 329.
