Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 889 ben szigorított, és rájuk is kiterjesztette az előzetes állami hozzájárulás megszerzésének kötelezettségét. Minden fogyatékossága ellenére is Budapest szemszögéből a magyar katolikus egyházzal — és nem a Szentszékkel — kötött megállapodás taktikai lépésként bevált, mert így Róma is lépni kényszerült. Már a távozási tárgyalások dandárjában, 1971. július 15-én az Apostoli Szentszék Egyházi Közügyek Tanácsa feloldotta a három békepap kiközösítését hatálytalanító és a papok politikai tevékenységének engedélyezését az illetékes püspökökhöz visszaszármaztató rendelkezések záradékait. Ennek ténye azonban még ekkor sem került nyilvánosságra. Taktikai megfontolásból ugyanis abban állapodtak meg, hogy a két korábbi, záradékolt irat helyett új, az előzőekkel egyező, de immár záradék és dátum nélküli okmányt küldenek Ijjas József kalocsai érseknek, hogy majd ő lássa el azzal a keltezéssel, amely a nyilvánosságra hozatal napjával megegyezik.35 Hogy mennyire politikai és nem egyházi „belügyről” volt szó, azt az a körülmény is érzékelteti, hogy a szentszéki rendelkezést nem közvetlenül Ijjasnak, hanem Magyarország római nagykövetének nyújtották át, majd a levelet Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal frissen (1971. május 16-án) kinevezett elnöke adta át a címzett Ijjas érseknek. A publikálást addig halogatták, amíg nem szűnt meg annak kockázata, hogy belezavar Mindszenty távozásának gondosan szőtt folyamatába. Ez a dátum 1971. október 1-je lett. A záradék visszavonása az MSZMP értékelése szerint egyet jelentett a Mindszentyvel szemben álló, „haladó politikai vonalat követő” papok egyházi rehabilitálásával.36 Kétségtelenül jótékonyan hatott a Mindszenty-ügy megoldására, holott nem volt deklarált előfeltétel, olyannyira nem, hogy a szentszéki képviselők biztosították a magyar felet: ha bármily okból meghiúsulna Mindszenty távozása, akkor is nyilvánosságra hozható lesz a békepapok kiközösítéséről szóló 1957-es dekrétumok visszavonásáról szóló döntés. Visszakanyarodva az 1971. május 4-5-ei magyar-szentszéki tárgyalásokhoz, a második napon Cheliék valóban előterjesztették a megkötendő megállapodás alapelveit: „1.) A Szentszék kész megoldani Mindszenty József ügyét. 2.) A Magyar Kormány hozzájárul, hogy Mindszenty elhagyhassa az országot és Rómába utazzék. A Vatikán, illetve a pápa mindent megtesz majd, hogy Mindszenty ne tegyen nyilatkozatot és ne folytasson majd a kormánnyal szemben ellenséges tevékenységet és ne avatkozzék a magyar egyház ügyeibe. 3.) Az ügy megoldásával egyidejűleg a pápa a jelenleg is püspökként funkcionáló főpapok közül betöltött szék mellé Esztergomba apostoli kormányzót nevez ki. 4.) 35 MNL OL 288. f. 5/560. f. 12. föl. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának jelentése a Politikai Bizottságnak a Mindszenty-ügyről. 1971. július 23. Eredeti, aláírt. Teljes szövegét lásd: Mindszenty és a hatalom i. m. XXVII. dokumentum.; ugyanitt 16. föl. Aczél György 1971. július 26-ai feljegyzése Kádár Jánosnak: „Ezzel egyidejűleg [1971. július 23.] az Ijjas érseknek címzett levelet is átadták az 1957. évi pápai dekrétumok feloldásáról. A levelet Miklós Imre elvtárs ma délben adja át Ijjas érseknek. ” 36 MNL OL 288. f. 5/560. ő. e. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának jelentése a Politikai Bizottságnak a Mindszenty-ügyről. 1971. július 23. Eredeti, aláírt. Teljes szövegét lásd Mindszenty és a hatalom i. m. XXVII. dokumentum.
