Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
886 BALOGH MARGIT az ominózus törvényerejű rendelet a kinevezések konkrét módozatait illetően kétoldalú megállapodások megkötését írta elő (ami némi kapkodásról árulkodik), remek érv kínálkozott arra, hogy miért választják el a magyar püspöki kar és a kormány közötti tárgyalásokat a Szentszékkel való tárgyalástól. Ráadásul ezáltal az előírások enyhítése a legcsekélyebb presztízsveszteség helyett is csak előnyre válthat, hiszen ékesen bizonyítja a szocialista állam és az egyházak közötti javuló viszonyt. Pullai — holott nyilván nem értesülhetett Cheli személyi elképzeléséről — mellékesen azt is megjegyezte, hogy König érseket, aki többször „saját szakállára” cselekedett, jobb lenne kikapcsolni a Mindszenty-ügy „realizálásából”. Péternek viszont az volt a benyomása, hogy a pápa Königet tartja olyan személynek, akinek „valamilyen pszichológiai hatása van Mindszentyre, s rajta keresztül a pápa el tudja érni Mindszentynél, hogy kimenjen”.27 Mégis mind több jel mutatott arra, hogy nem König lesz a kulcs a zárban, és nem ő fogja kinyitni Mindszentynek a szabad világ kapuját. Ám ez csupán egy volt a tisztázásra váró kérdésekből, de legalább ettől kezdve tényleg felgyorsultak az események.28 Tárgyalási hullám - 1971. május 1971 márciusára számították, mégis csak május 4-én és 5-én folytatódtak a hivatalos államközi tárgyalások, ezúttal Budapesten. (A csúszást tárgyalási torlódás okozhatta: ez idő tájt ugyanis intenzív lengyel-szentszéki egyeztetések zajlottak.) Giovanni Cheli és Gabriele Montalvo szentszéki megbízottak tárgyalópartnerei most is Miklós Imre és Orosz József voltak. Amikor a Mindszentyügyre kanyarodtak, Cheliék leszögezték — amivel Miklósék is messzemenően egyetértettek —, hogy az nem akadályozza a magyar-szentszéki viszony javítására irányuló törekvéseket, de bizonyos problémák megoldását tagadhatatlanul késlelteti. Ilyen problémának minősítették a) az esztergomi főegyházmegye vezetésének normalizálását; b) a püspöki konferencia elnöki tisztének betöltését; c) egyes egyházi és vallási ügyeket, amelyeket a Szentszék csak a Mindszentyügy megoldása után kezdeményezhet; d) a katolikus közvéleményre gyakorolt hatást, hogy létezik egy akadályoztatott bíboros. Miután körbejárták a nehézségeket — főképp Mindszenty kiszámíthatatlanságát —, Cheli ismertette megoldási javaslatukat, ami a magyar fél nem kis megrökönyödésére megegyezett egy évekkel korábban már vázolt szentszéki elképzeléssel.29 27 Uo. 156. föl. 28 Az 1971-es év amerikai forrásaiból lásd Somorjai Adám: „His Eminence Files.” American Embassy, Budapest. From Embassy Archives, 15 (1971) - Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen. Követségi Levéltár, 15 (1971). METEM, Bp., 2008. és 2. javított kiadás, 2012; Somorjai Adám-Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti amerikai nagykövetség Mindszenty bíboros tevékenységére vonatkozó, 1971-ben keletkezett iratai. Századok 144. (2010) 1. sz. 143-196. (Megjegyzés: munkánk során az eredeti forrásokkal dolgoztunk, de a jegyzetekben a levéltári fellelhetőség megnevezése mellett feltüntetjük a „His Eminence Files... c. kötetben elérhető iratok adatait is - B. Ma.) 29 Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal volt elnökének hagyatéka - Szigeti Jenő egyetemi tanár, adventista lelkész tulajdonában. (A továbbiakban: Miklós Imre-hagyaték.)
