Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875

AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 877 Puhán — nagykövetként elődjével és most hivatali felettesével nyilván egyeztetett — stratégiája mindhárom felet érintette: a) A magyarokat meg­győzni arról, hogy a bíboros távozása érdekükben áll. b) Az amerikai külügymi­nisztériumot rávenni a távolságtartó álláspont megváltoztatására, c) Végül a harmadik feladat a Szentszék meggyőzése volt, hogy adja fel kvázi „el nem kö­telezett” pozícióját és segítse elő a megoldást. Visszaemlékezései szerint hamar egyértelművé vált számára, hogy Mindszenty csak akkor mozdulna ki a követ­ségről, ha a Vatikán — amelynek feltétlen engedelmességgel tartozott — erre utasítaná.5 Hogy felkeltse a magyar kormány érdeklődését, a nagykövet Mindszenty egészségi állapotát rendre rossz színben festette le, ami — Mindszenty esetle­ges halálától tartva — láthatóan nyugtalanította magyar kollégáit, olyannyira, hogy a temetés részleteivel kezdtek foglalkozni. A halott Mindszenty kétségte­lenül nagyobb problémát okozna, mint az élő, aki elszigetelve él amerikai terü­leten. Hogyan kezelnék egy ilyen konzervatív nemzeti jelkép halálát, az anti­­bolsevizmus szimbólumának búcsúztatását és temetését? Akárhonnan nézzük, az eset nem tett volna jót a kormány hitelének, ráadásul könnyen megfogalma­zódott volna a világ vádja: a kommunisták meggyilkolták Mindszentyt. A prob­léma tehát nyilvánvalóan megoldásért kiáltott, de ezzel együtt a magyar kor­mányt nem lehet kapkodással vádolni. Puhán még nagyobb „csalit” is bevetett: a washingtoni magyar nagykö­vetnek kifejtette, hogy Mindszenty sorsának a rendezése olyan lépés lehetne, amely az amerikai közvélemény szemében elegendő okot adhatna a korona­­ékszerek visszaszolgáltatására,6 Ezzel mintegy párhuzamosan, 1971 elején azt javasolta az amerikai elnök tanácsadóinak, hogy fontolják meg a korona átadá­sát egy arra alkalmas időpontban a Vatikánnak azzal, hogy átmenetileg vigyáz­zanak rá, és egy arra alkalmas időpontban szolgáltassák vissza a magyar nem­zetnek. Kézenfekvő volt az analógia Mindszenty bíboros ügyével. „Egy efféle közvetítő lépés minimumra csökkentené a hazai közvéleménnyel való problé­máinkat, és megszabadulnánk a korona nyűgétől Magyarországgal való kétol­dalú kapcsolatainkban. Nincs azonban jelzésünk arra nézve, hogyan reagálna a Vatikán egy ilyen ajánlatra; lehet, hogy nem akar átvenni egy ilyen sokat vita­tott tárgyat, amikor épp normalizálni próbálja a kapcsolatát a kelet-európaiak­kal” - értékelte a helyzetet a nemzetbiztonsági tanács.7 A más kérdésekről ak­5 Uo. 6 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) XIX-J-l-j-1-00361/31/1969. USA TÜK-iratok, 10. doboz. Nagy János washingtoni ma­gyar nagykövet feljegyzése Alfred Puhannel folytatott megbeszéléséről. Bp., 1969. au­gusztus 14. A feljegyzés teljes szövegét közli Borhi László: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989. Források. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2009. 535-537. 7 Richard Nixon Presidential Library and Museum - Yorba Linda, California (a to­vábbiakban: Nixon Library) National Security Council (NSC) Files, Box 693, Country Files - Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. Helmut Sonnenfeldt (Nemzetbiztonsági Ta­nács) memoranduma az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának (Kissinger). Washington, 1971. június 5. Szövegét közli Edward C. Keefer (főszerk.), James E. Miller, Douglas E. Selvage, Laurie Van Hook (szerk.): Foreign Relations of the United States, 1969-1976.

Next

/
Thumbnails
Contents