Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
878 BALOGH MARGIT koriban folyó magyar-amerikai tárgyalásokat végül nem terhelték meg a koronaékszerek visszaadásával, de a lehetőségre még a legvonalasabb magyar kommunista politikusok is felfigyeltek, hiszen a Szent Korona az állam folytonosságát és a nemzet szuverenitását szimbolizálta, visszakerülése a Kádár-rezsim teljes erkölcsi elismerését jelentette volna, és ez a tét nem mérhető az aggastyán bíboros kiengedéséhez az országból. Épp ezért egy újabb határkőhöz érkezett Mindszenty sorsa, mert bár a bíboros elcserélése a Szent Koronára nem merült fel, de kiengedése a korona visszaadásának egy írásban sosem rögzített, kimondatlanul mégis elvárt, ugyanakkor teljesíthető feltételévé vált. (A bíboros távozása után is épp azért veti latba újra és újra befolyását, hogy a koronát Nixon elnök ne adja vissza a magyar kormánynak, „az istentagadó, törvénytelen magyar rezsimnek, vagy a hozzá hasonló moszkvainak”. Tette mindezt a neki korábban tett ígéretre hivatkozva: „Elnök úr 1970-ben megígérte nekem, hogy nem adja át legszentebb és legjelentősebb nemzeti ereklyénket és büszkeségünket a Sátán ezen követőinek”.8) Puhán törekvései találkoztak Robert F. Illing érdeklődésével, aki Rómában Henry Cabot Lodge, az amerikai elnök 1970 és 1976 közötti személyes szentszéki képviselőjének volt az egyetlen asszisztense. Mivel ekkor (egészen 1984-ig) még nem volt teljes értékű diplomáciai kapcsolat az Egyesült Államok és a Szentszék között, Illinget hivatalosan nem akkreditálták diplomataként a Szentszékhez, de lényegében chargé d’affaires-ként, ügyvivőként dolgozott, egyetlen titkárnő társaságában. Gyakorlatilag ők ketten foglalkoztak a Szentszékkel amerikai részről a római amerikai nagykövetség égisze alatt. Beosztásukból eredően intenzív munkakapcsolatban álltak a vatikáni „csúcsminisztérium”, azaz az Államtitkárság munkatársaival - így Agostino Casaroli érsekkel, az Egyházi Közügyek Tanácsa titkárával és a kelet-európai országokra szakosodott Mons.9 Giovanni Cheli nunciatúrai tanácsossal, akik meghatározó szerepet játszottak Mindszenty József sorsának kezelésében is. 1971. április 16-án, miután szerte a Vatikánban azt a szenzációt emlegették, hogy Péter János magyar külügyminisztert fogadta VI. Pál pápa, Illing találkozott Chelivel. A friss Eastern Europe; Eastern Mediterranean, 1969-1972. Vol. XXIX. [FRUS] United States Government Printing Office, Washington D. C., 2007. 279-281:280. 8 Nixon Library, NSC Files, Box 693, Country Files - Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. Memorandum Alexander M. Haig tábornok részére, 1971. november 16. A memorandum melléklete Mindszenty József angol nyelvű levele Nixon elnökhöz. Bécs, 1971. november 5. Eredeti, aláírt. (A levelet november 16-án személyesen adta át Nixon elnöknek Eckhardt Tibor magyar emigráns politikus, és erről tájékoztatta is Mindszenty Józsefet. A jelek szerint az elnöki apparátus haladéktalanul továbbította a levelet véleményezésre. In: Hoover Institution Archives, Tibor Eckhardt, Box 2. Correspondence: Mindszenty, Cardinal Joseph. Eckhardt Tibor levele Mindszenty Józsefhez, 1971. november 17. Eredeti kéziratos fogalmazvány, valamint a gépelt másodlat.) Mindszenty ezt követően is írt Nixonnak a Szent Korona elhelyezéséről: Nixon Library NSC Files, Box 828, Name Files, Mindszenty, Cardinal (Apr. 70-May 74). Mindszenty József levele Nixon elnökhöz, Bécs, 1972. október 26. Eredeti, aláírt. 9 A Monsignor(e) — Uram — az érsekek, püspökök, pápai prelátusok és pápai káplánok megszólítására használt cím.
