Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
4 SIPOS BALÁZS modern girl, esetleg postwar girl) is emlegették.2 írásomban előbbi a Magyarországon, mondjuk úgy, feltűnő módon a 19. század végén felbukkant, valamilyen szintű önállóságra törekvő nőt jelenti, aki mint nőtípus a Horthy-korban mármár megszokottnak számított (hogy mennyire és mennyire nem, azt próbálom megmutatni a későbbiekben). Ezzel szemben a modern lány típusa a Horthy-kori Magyarországon is újdonság: a forrása, az eredete a világháborút követő válsághelyzet és az amerikai tömegkultúra; újdonsága következményeként és feltűnően más életmódjában, fogyasztási szokásaiban is eltért környezetétől. Az ő megítélésében gyakran az USA megítélése is tükröződött. Először azonban arról szólok röviden, hogy a nőtörténeti szempontú médiatörténet-írás helyzete közel sem olyan biztos, mint ahogy írásom legelején mutattam - de nem is annyira bizonytalan, mint Magyarországon a kutatások alapján látszik. Azaz születnek korszerű összefoglalók e szempont érvényesítése nélkül - de azért nem marginális területről van szó. A médiatörténet-írás nőtörténeti szempontja Napjaink igen színes és sokrétű, a történetírástól, annak résztémáitól és a médiatudománytól talán csak önkényesen elhatárolható médiatörténet-írását a legkönnyebben a kurrensnek tűnő témák alapján lehet föltérképezni. Ezeket a témákat alapvetően négy tényező határozza meg: a médiában és környezetében zajló aktuális, éppen most történő változások; a rokon tudományterületek pillanatnyi változásai; a hagyományos témák továbbélése; illetve utóbbitól nem függetlenül egy-egy jelentősebb szerző érdeklődési köre, munkássága. Az elsőre a legfeltűnőbb példa egyrészt a médiatörténeti (és kommunikációtörténeti) összefoglalások címadása, korszakolása,3 illetve az a tény, hogy az újabb és újabb médiumok megjelenése már régebb óta ráirányítja a kutatók figyelmét általában az újdonságok szerepére, az egykori újdonság egykori újdonságvoltára. Mindez egyértelműen a kortárs „médiaipari” kérdések hatását mutatja.4 Az Európai Kommunikációkutatási és Oktatási Társaság médiatörténeti szekciójában formálódó európai médiatörténeti kézikönyv például a tervek szerint a tömegmédia feltűnését és intézményesülésének 1945-ig tartó szakaszát a következő témák szerint tekintené át:5 a médiakonvergencia (a különféle típu2 Természetesen léteztek alternatív fogalmak is: például a modern nő, a mai nő vagy a mai modern nő, amely inkább a fiús-férfias, vagy egyszerűen csak extravagáns modern lánnyal rokonítható (lásd később). L. például Bethlen Margit: Kislány a papa felöltőjében. A modern nő lelki világa. In: Az Est hármaskönyve, 1935. Asszony, szépség, szeretet. Bp. 137., 138. 3 Újabb médiatörténeti monográfiák címükben is reflektálnak erre. L. például William J. Bernstein: Masters of the World: How Media Shaped History from the Alphabet to the Internet. New York 2013; Bill Kovarik: Revolutions in Communication. Media History from Guttenberg to the Digital Age. New York 2013.; Jochen Hörisch: Eine Geschichte der Medien. Von der Oblate zum Internet. Frankfurt 2004. 4 L. például Rudolf Stöber: Mediengeschichte: Die Evolution „neuer” Medien von Gutenberg bis Gates. Eine Einführung, I—II. Wiesbaden 2003. Alapvetőnek a következő monográfia számít: Carol Malvin: When Old Technologies Were New. Thinking about Electric Communication in the Late Nineteenth Century. Oxford-New York 1988. 5 Az egyes médiumok történetén, valamint az olyan speciális „korproblémákon” kívül, mint az első világháborús, továbbá a szovjet és náci propaganda.
