Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 5 sú médiumok „összeolvadása”, mint például az újságból és a moziból létrejövő filmhíradó), az újságírás professzionalizációja, a médiahatásokról szóló elméletek, a médiafogyasztás normái és fogyasztói csoportidentitások, a sajtószabadság és nyilvánosság összefüggései, a szabályozás (ideértve a szerzői jog kérdését), a nemzeti és transznacionális jelenségek, illetve a társadalmi mozgalmak és ellennyilvánosságok. E talán még nem végleges listát nézve elmondhatjuk, hogy az egyes elemek majdnem mind társíthatok valamelyikkel az említett négy hatás (tényező) közül: az első téma (a médiakonvergencia) tanulmányozása például egyértelműen a napjaink médiaiparában bekövetkező változások következménye, míg a második (újságírás) talán inkább egy hagyományosabb téma, amelynek szerepeltetése összefügg az újságírás történetét kutató Svennik Hoyer hatásával (és így tovább).6 A transznacionális történetírás szerepeltetése pedig a történetírás eme újabb „fordulatára” utal.7 A történetírás változásai, különböző „fordulatai” természetszerűleg alakítják a média történeti jelenségeivel foglalkozó kutatásokat - ám ez elvezet bennünket a médiatörténet és a történetírás viszonyának bonyolult kérdéséhez.8 Az európai médiatörténeti vállalkozást szemlélve feltűnő ugyanakkor (noha nem példanélküli), hogy a nőtörténet vagy társadalmi nemek története mint szempont és mint téma csupán a társadalmi mozgalmak és ellennyilvánosságok fejezeten belül kerülne elő, a munkásmozgalom és a pacifizmus mellett. Feltűnőnek tarthatjuk ezt legalább három ok miatt. Egyrészt azért, mert általában a történetírás egy kurrens szempontjáról és témájáról van szó, amely tehát nemcsak önállóan (aldiszciplínaként) népszerű, hanem például a kultúrtörténet- és a politikatörténet-íráson belül is az.9 Másrészt azért, mert az úgynevezett kapcsolati (így például a „transznacionális”) történetíráson és a nőtörténetíráson belül az ábrázolás, a jelentésadás (egy-egy jelenség értelmezése) és a diskurzus témája egyaránt felértékelődött, aminek logikusan tükröződnie kellene egy médiatörténeti munkában (lévén ezek igazi médiatörténeti kérdések), már ha a diszciplínák valóban hatnak egymásra.10 És harmadrészt: az úgynevezett kon-6 Vö. A Journalism Reader. Szerk.: Michael Bromley - Tom O’Malley. London-New York 1997.; Svennik Hoyer - Epp Lauk: Recreating journalism after censorship. Generating shifts and professional ambiguities among journalists after changes in the political systems. Central European Journal of Communication 1. (2008: 1. sz.) 5-22. - Fogalmi és némi tartalmi eltéréssel találkozhatunk, amikor az „újságírói kultúrát” tárgyalják: Paolo Mancini: Mediensystem und journalistische Kultur in Italien. Berlin 2005. 7 Ian Tyrell: Reflections on the transnational turn in United States history: theory and practice. Journal of Global History 4 (2009: 4. sz.) 453-474.; Transnationale Geschichte. Themen, Tendenzen und Theorien. Szerk.: Gunilla Budde - Sebastian Conrad - Oliver Janz. Göttingen 2006. - A transznacionális és általában a kapcsolati történetírásra tanulmányomban nem tudok kitérni. 8 A történetírás és médiatörténet egymásra hatására lásd például a következő, médiatörténeti szempontokat használó mentalitás- és diplomáciatörténeti munkákat: Jörn Glasenapp: Die deutsche Nachkriegsfotografie. Eine Mentalitätgeschichte in Bildern. Paderborn 2008.; Dominik Geppert: Pressekriege. Öffentlichkeit und Diplomatie in den deutsch-britischen Beziehungen (1896-1912). München 2007. 9 Georg G. Iggers - Q. Edward Wang: A Global History of Modern Historiography. Harlow 2008. 377.; Paula Baker: The Midlife Crisis of the New Political History. The Journal of American History 86. (1999: 1. sz.) 158-166. 10 A társadalmi nemek története diszciplínán belül olyan „klasszikus” témák helyét veszik át, mint a munkavégzés és a politikai mozgalmak, és általában a „magas politika” konfliktusos világa.
